2008. november 27.
Az emberek.... CSODÁLATOSAK! mindenki más, mindenki
új és mégis mindenki a régi. Különbözünk és mégis ugyanolyanok vagyunk.
Az emberi lény nem ismer határokat. Az ember érez, törődik, szeret.
Ugyanakkor gyűlöl, aláz és megvet. És mégis, mégis csodálatos! Szeretem
az embert. A gonoszságával és aljasságával együtt. Szeretem. Szeretlek.
2008. június 7.
lehet mégsem tart örökkön örökké az "Örökkön Örökké"?..
elvégre miért is sikerülne nekem bármi is?
2008. június 1.
A szájak találkozása a legtökéletesebb, legistenibb érzés, mely az embernek megadatott, a boldogság utolsó, végső határa. Csók közben, csakis a csók közben érezzük úgy néha, hogy megvalósul a lehetetlen, amit kergetünk, egyesül a két lélek, összeforr a két alélt szív.
2008. május 26.
egyszer még visszajövök. de nem most. még nem.. majd ha úgy érzem lesz értelme. haszna. bárkinek is. még nem. még nem..