2008. november 27.

Az emberek.... CSODÁLATOSAK! mindenki más, mindenki új és mégis mindenki a régi. Különbözünk és mégis ugyanolyanok vagyunk. Az emberi lény nem ismer határokat. Az ember érez, törődik, szeret. Ugyanakkor gyűlöl, aláz és megvet. És mégis, mégis csodálatos! Szeretem az embert. A gonoszságával és aljasságával együtt. Szeretem. Szeretlek.

2008. július 7.



nincs mit mondanom.

2008. június 7.

lehet mégsem tart örökkön örökké az "Örökkön Örökké"?..
 elvégre miért is sikerülne nekem bármi is?

2008. június 1.

A szájak találkozása a legtökéletesebb, legistenibb érzés, mely az embernek megadatott, a boldogság utolsó, végső határa. Csók közben, csakis a csók közben érezzük úgy néha, hogy megvalósul a lehetetlen, amit kergetünk, egyesül a két lélek, összeforr a két alélt szív.

2008. május 26.





egyszer még visszajövök. de nem most. még nem.. majd ha úgy érzem lesz értelme. haszna. bárkinek is. még nem. még nem..








2005 © www.intranet.hu