A keresztények majdnem minden évben kétszer ünneplik Krisztus Kínszenvedését, Halálát és Feltámadását. Jézus - noha számunkra misztikus módon - szenved ettől a családján belüli megosztottságtól, pedig éppen azért vállalta a szenvedést és a halált, hogy egy családban egyesítsen minket.
Olvasóinkat biztatjuk, hogy járjanak utána a két különböző Húsvéti dátum eredetének. Weboldalunk fő célja, hogy kinyilvánítsa az Egyház (Krisztus misztikus teste) tagjainak vágyát és elősegítse a Húsvét egységes időpontját, amely egy jelentős lépés az Egyház egysége felé.
Egyszerűen azért, mert mindnyájan egyetlen Keresztény családot alkotunk, és ebben a fontos kérdésben mégis megosztottak vagyunk. A megosztottság pedig bűn. Ha még a Feltámadás Ünnepét sem tudjuk együtt ünnepelni, hogyan remélhetjük, hogy a Béke és az Egység jelévé válunk a világban?
“'Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra, legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban.'” (1 Kor 1, 10)
“De ő átlátott rajtuk, azért ezt mondta nekik: Minden önmagával meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik.”(Lk 11,17)
“'De nemcsak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.'” (Jn 17, 20 - 21)
“'Aki tehát tudna jót tenni, de nem tesz, bűnt követ el.'” (Jak 4, 17)
A Húsvéti dátum eltérésének nem dogmatikai, vagy teológiai, pusztán időszámítási oka van!
Megosztottságunk bűnétől, Jézus misztikus módon szenved, mivel nem engedjük meg Szentlelkének, hogy megvalósítsa az egységet, amit Jézus már megszerzett Kínszenvedése, Halála, és Feltámadása által az Ő Családjának. Ha módunkban állna tenni valamit az egységes Húsvéti dátumért, hogy a Keresztények az egész világon együtt ünnepeljék az Úr Feltámadását - vajon megtennénk-e?
Ha erre a kérdésre "igen" a válaszod, akkor kérlek, olvasd tovább, és döntsd el, hogy készen állsz-e egyetlen apró gesztusra, amellyel kinyilvánítod a véleményed, és amely hozzájárul a megosztottságtól szenvedő Egyház sebeinek gyógyulásához.
Első lépés: Aláírásokat gyűjtünk egy általános petícióhoz, amelyhez egymillió aláírásra számítunk.
Második lépés: Az aláírt petíciót és egy előre megfogalmazott levelet az erre vállalkozó személyek továbbítják püspöküknek, ill. az egyes felekezeti vezetőknek, hiszen az ő illetékességi körükbe tartozik ez a kérdés.
A OneDate internetes oldal célja, hogy a világiak gyakorolhassák keresztségi kegyelmüket, amit Isten kinyilatkoztatott az 1Péter 2, 9-10-ben, “Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára. Ti valamikor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok; régen nem nyertetek kegyelmet, most pedig irgalomra találtatok.” Ez természetesen nem érvényteleníti Isten másik karizmáját, amit a felszentelt püspököknek, vagy más felekezetek vezetőinek ad, de világiak is gyakorolják Istentől kapott keresztségi karizmájukat.
“A világi híveknek azon a címen kötelességük és joguk az apostolkodás, hogy egységben vannak Krisztussal, a fővel. Akiket a keresztség Krisztus titokzatos testébe oltott, a bérmálás pedig a Szentlélek erejével megerősített, azokat maga az Úr rendeli az apostolkodásra.” (A II. Vatikáni Zsinat APOSTOLICAM ACTUOSITATEM kezdetű dekrétuma a világi hívek apostolkodásáról, 3. paragrafus).
A világ Keresztényeinek ezen petíciója nem más, mint apostoli tevékenységük gyakorlása Krisztus Egyházának életében.
“ Krisztus, a nagy Próféta, aki életének tanúságával és szavainak erejével hirdette meg az Atya országát, dicsőségének teljes kinyilvánulásáig betölti prófétai küldetését, nem csupán a Hierarchia által, mely az ő nevében és hatalmával tanít, hanem a világi hívek által is, akiket tanúnak állít, és a hit érzékével (sensus fidei) és a szó kegyelmével ellát (vö. ApCsel 2,17-18; Jel 19,10)” (A II. Vatikáni Zsinat LUMEN GENTIUM kezdetű dogmatikus konstitúciója az Egyházról, 35. paragrafus).
A laikusok együtt gyakorolják tanítói (prófétai) szerepüket a vezetőkkel, Krisztus egyházának életében. Ez a petíció is a laikusok megnyilvánulása szerte az egész világon.
Tehát nem csupán a szándékunk komolyságát igazoló aláírásokra van szükség, hanem arra is, hogy a különböző felekezetek tagjai továbbítsák ezt a petíciót saját egyházi vezetőik részére. Mindezt abban a reményben, hogy így elindul bennük és általuk a változás. Továbbá így mutathatjuk meg a Krisztus-hívők vágyát szívük egységének kinyilvánítására, hogy ezt a nagy ünnepet, egyetlen Keresztény családként ünnepeljék, nem elkülönülten, szétszakadva és megosztottságban.
Mindenkit, aki aláírta a petíciót , és kért tájékoztatást, e-mailben fogunk értesíteni a jelentős 'mérföldkövek' eléréséről, pl. a 10.000 v. 100.000 aláírás összegyűjtéséről. Megfelelő számú aláírás esetén azok az önkéntesek, akik erre jelentkeztek, felvehetik a kapcsolatot a helyi püspökkel, vagy az egyéb felekezetek vezetőivel. Megkaphatják a OneDate.org egységes levelét, hogy elvigyék egyházi elöljáróiknak. A püspökök, vagy más felekezetek vezetői kezében van a lehetőség, hogy végrehajtsák a változást és az ő hatáskörükbe tartozik az Egyház tagjainak ez a kérése. Ezután mindannyiuk személyes felelőssége lesz (bármely felekezethez is tartozzunk), hogy a püspököktől, vagy más felekezeti vezetőktől tájékoztatást kérjünk arról, hogy milyen lépéseket tettek. Ha mindenki megteszi ezt a két egyszerű lépést, akkor valóban hatékonyan munkálkodunk az Egységért.
Kapcsolatba léptünk különböző ökumenikus és Egyházi weboldalakkal és blogokkal, hogy minél többen tudomást szerezzenek erről a petícióról, az alábbi weboldalt linkelve.
Azzal is segíthettek, ha a weboldalt linkelve elhelyezitek a saját weboldalatokon, és/vagy tájékoztatjátok barátaitokat a petíció létezéséről és bátorítjátok őket, hogy írják alá.
Mindezeket ki kell egészítenünk azzal, hogy az Egyház minél több tagjában tudatosítjuk a Húsvét közös dátumának fontosságát, és kérjük az imádságaikat, hogy Keresztény egyházi vezetőink megkapják a szükséges kegyelmeket az Egységes Húsvéti Dátum megalkotásához.
Két milliárd keresztény él a világon. Jézus mindannyiunknak feladatot adott, amellyel hozzájárulhatunk e két milliárd Keresztény ember egységéhez. A Húsvét egy napon történő ünneplését kérő petíció aláírásával a Keresztények szerte a világon egy konkrét lépést tehetnek a teljes egységéért annak az egyetlen Egyháznak, amelyet Jézus 2000 évvel ezelőtt alapított.
GARABANDÁL ÜZENETE
(az M.F.J. PRODUKCIO AUCKLAND NEW ZELAND 1997-ben készült
"SZEMTANÚK"
című videofilmjéből/[1]
átvett szöveg)
Egy nyári estén 1961. júniusában
Észak-Spanyolországban Garabandál/[2]
(teljes nevén San Sebastian de Garabandal) falucskában négy kislány hírül adta,
hogy látomásban egy angyalt láttak. A következő napokban az angyal többször is
megjelent nekik. Bejelentette, hogy Szűz
Mária látogat majd hozzájuk. A Szűzanya
fontos üzenetet és figyelmeztetést adott a világ számára. A látomások négy éven
át folytatódtak. Szűz Mária a leányok
tudtára adta, hogy az emberiségnek meg kell változnia és szentebb életet élnie,
különben szörnyű fenyítést szab az Úr rá.
1.
Az események részleteiben és a
Szűzanya üzenetei
Egy vasárnapon, 1961. június 18.-án este
8.30-kor játszott egy köves úton négy leányka/[3].
A tiszta esti égbolt felől mennydörgésszerű hangot hallottak. Concita hirtelen
térdre esett, hátra szegezett fejjel. A másik három megrökönyödött. Attól
tartva, hogy társuk valami betegségbe esett, el akartak futni az édesanyjáért,
mikor velük is ugyanaz történt. Ragyogó angyalt láttak. Alatta felírat
látszott, de a gyermekek nem tudták a szöveget elolvasni. A következő 12 nap
alatt az angyal többször megjelent nekik. Végre július 1.-én megszólalt, mondván:
Ő Szent Mihály főangyal és másnap vasárnap jelenik meg nekik Szűz Mária, mint Karmelhegyi Miasszonyunk, és Ő megmondja, mi a felírat értelme.
A Szűzanya
megjelent. Mihály főangyal volt az egyik oldalán, egy igen hasonló másik
angyal a másikon. A jobb felőli angyal felett egy Szem látszott, a gyermekek véleménye szerint ISTEN szeme. Miasszonyunk elmagyarázta
a leányoknak, hogy mi az üzenet, amit a felírás tartalmazott. Íme az Ő üzenete a világ számára:
"Sok áldozatot és elégtételt
kell hoznunk, gyakran kell az
Oltáriszentséget látogatnunk. Azonban elsősorban jó életet kell élnünk. Ha nem,
fenyítés szakad reánk. A pohár már betelőben van. Ha nem javulunk meg, igen
súlyos fenyítés sújt az egész emberiségre."
A leányok nyíltan beszélgettek az Égi Édesanyával. A következő négy év
alatt több, mint 2000 alkalommal jelent meg nekik a nap és éj minden órájában,
sokszor gyors egymásutánban/[4].
Volt, amikor a Szűzanya a Gyermek Jézust tartotta
a kezében.
A jelenések idején az emberek gyakran
helyeztek egy asztalra kegytárgyakat: Rózsafűzért, Skapulárét, érmét,
jegygyűrűt. E tárgyakat ezután a leányok a Miasszonyunknak
ajánlották fel, hogy csókolja meg azokat. Később a leányok mindig a jogos
tulajdonosának adták a tárgyakat, anélkül, hogy tudták volna, hogy melyik kié. A Szűz ezt mondta a gyermekeknek: "
Ezen tárgyakra adott Csókom által a Fiam Csodákat, Jeleket, rendkívüli dolgokat
művel majd. " Ez az ígéret beteljesült, számos testi és lelki
gyógyulásról tudunk világszerte.
Concitának azt mondta a Szent Szűz, hogy az Ő
nevében Szent Mihály fog üzenetet hozni, mivel Ő neki fájna azt közölnie. A Szűzanya
azt mondta, hogy első üzenetének nem volt foganatja. Figyelmeztette, hogy
ez az üzenet lesz az utolsó. Ezt Concita 1965. június 18.-án éjjel 11.30 óra
tájban megkapta (a Spanyol Televízió
filmezte):
" Mivel nem cselekedtetek az október
18.-i üzenetem szerint, és mert
nem hoztátok azt az egész világ tudomására, közlöm, hogy ez
az utolsó üzenet. Előzőleg a pohár megtelőben volt. Most már
túlcsordul. Sok bíboros, sok püspök és
sok pap megy a kárhozat útján, és sok
lelket visznek magukkal. Az Oltáriszentségnek egyre kevesebb fontosságot tulajdonítanak. Saját igyekezetetek által nektek kell
elfordítani az
ISTEN haragját magatoktól. Ha őszinte szívvel
kéritek bocsánatát, Ő megbocsát nektek. Én a Ti Anyátok, Szent Mihály
főangyal által kérlek, javítsátok meg az életeteket. A végső
figyelmeztetéseket
kapjátok. Nagyon szeretlek
benneteket, és
nem akarom, hogy elkárhozzatok. Imádkozzatok HOZZÁNK őszintén és teljesítjük kéréseiteket. Hozzatok több
áldozatot. Gondoljatok a Jézus kínszenvedésére."
Garabandál ügyének terjesztésére Marija
Sereco szervezetet alapított Californiában. Arra ösztönzi az egyházközségeket
szerte a világban, hogy tartsanak imaórákat a papok életszentségéért. VI. PÁL
PÁPA a Vatikánban fogadta őt: " Marija, nemcsak téged áldalak meg, hanem
mindazokat is, akik részt vesznek a papokért tartott imaórákon. Igen-igen
fontos ez, nem szabad abbahagyni.
"
2.
Tanúságtevők
Megtért orvos (elismert francia
plasztikai sebész): látta, amikor Concita nyelvén van a (Szent Mihály főangyal
által adott) Szent Ostya. Azt mondta,
hogy ott van 2000 év Kereszténysége a nyelvén.
Nem tudott felkiáltani. Sírt, mert elvesztette ISTEN szeretetét. Egyszer
csak észreveszi, hogy egy ember (spanyol üzletember) áll mellette, aki azt
mondta neki, hogy nem akart ide jönni, csak a családja kedvéért jött, de az OSTYA megjelenését lefilmezte. Tele volt
örömmel. Senkinek semmit nem sikerült fényképezni, az eddig nem használt 8
mm-es felvevőgépével azonban egyedül ő
tudta a SZENT OSTYÁT filmezni.
Egyik leány rokona: gyakran lép ki a házának
erkélyére, hogy a zarándokokat üdvözölje. Azt mondja: soha nem láttam az Áldott Szűzanyát, de nem is kell látnom,
hogy elhiggyem, hogy itt járt.
Dr Luis Morales, Garabandál rendszeres
látogatója, legnevesebb spanyol pszichiáter. A Katolikus Egyház őt
bízta meg az események vizsgálatával. Ő
volt a vezető orvosa annak a kezdeti vizsgálatnak, melyet az Egyház a látomások
ügyében indított 1961-ben. Az Ő negatív jelentése hosszantartó
következményekkel járt. 1983. május
30.-án azonban homlokegyenest megváltoztatta döntését. Azt mondta, hogy "Miasszonyunk munkálta ki álláspontom
megváltoztatását. Valójában a négy látnok elragadtatásai felsőbbrendű misztikus
élmények voltak, amiket Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János
leírt." - Kijelentette továbbá: "A Jelenés nem csupán Csoda, hanem a Gondviselés ténye. Kérem
a Garabandáli Szüzet, életem végéig
tartson palástja oltalmában és könyörüljön rajtam. Garabandál, Lourdes, Fatima
mind ugyanaz. Ugyanolyan jelenségek, mivel Isten
könyörületességéről
tanúskodnak."
A Katolikus Egyház átfogó vizsgálatot rendelt
el. Többek között az orvosi bizottság véleménye a gyermekek vizsgálatával
kapcsolatban: "Ezt elhallgatni igazi
tudományos gyávaság lenne. Nem találunk semmilyen meggyőző magyarázatot ilyen
jelenségekre."
Joi Lomandio 16 éves korában
elveszítette látását és szaglását egy teherautó kerékgumijának kidurranása
által. Évek múltán Olaszországba utazott. Ottani rokonai elvitték őt a
stigmatizált Pió atyához. Egyik látogatása alkalmával Joi szaglása helyreállt.
Megkérdezte, hogy vannak-e Szűz Mária
jelenések Spanyolországban. Pió atya igennel válaszolt. Megkérdezte, oda
menjen-e. Ismét igen volt a válasz. Joi sokszor utazott oda és jól
összeismerkedett a leányokkal. Később az üzenetek terjesztésére
Világszervezetet épített ki New-Yorkban. Munkájának központja az ő háza, egy
kis szigeten. Szűz Mária azt mondotta
Concitának: „a világnak szóló Csoda napján Joi látni fog.
Először azt a Csodát, amelyet Fiam tett az én közbenjárásomra, azután pedig
állandóan lát majd."
Joi kér mindannyiunkat:
"Tegyük meg, amit a Szűzanya kért. Sürgetlek
benneteket, az emberek iránt érzett nagy szeretettel a szívemben, folytassuk a
nagy munkát a Szűzanya számára, hogy boldoggá tegyük Őt. Te az Ő munkása vagy.
Lelkeket mentesz, mert Ő ezt kérte tőlünk.
Folytassuk a munkát és a közös imát. Ő ezt kérte tőlünk. Tanítsunk meg mindenkit a reggeli engesztelő
felajánlásra Mária engesztelő Szívéhez. Mindennapi tömeges áldozással,
Rózsafüzérrel, Skapuláréval, Szent Mihály tiszteletével, imával, üzenetek
terjesztésével, lelkek mentésével dolgozzunk Isten dicsőségére, Szűz Mária tiszteletére és hogy Jézus Vére hullása ne
legyen hiába való."
3. A természetfeletti események
megjövendölése
Garabandálban négy nagy természetfeletti
eseményt jövendöltek meg:
/A/ Egy
világszerte ható figyelmeztetés lesz ISTENTŐL Ezt
mindenki a földönlátni vagy bensőjében
érezni fogja. Abban
a percben meglátjuk mindazt a rosszat, amit elkövettünk, meg mindazt a jót, amit elmulasztottunk megtenni.
A figyelmeztetés célja az, hogy megtisztítson bennünket és hogy a világ lelkiismeretét helyreigazítsa.
Mindenki felismeri, hogy a
figyelmeztetés ISTENTŐL jön. Felkészít minket a Nagy Csodára.
/B/ Ez a második nagy esemény egy
csütörtöki napon este
8.30-kor egy bizonyos évben április
8.-án, 16.-án vagy e két dátum között következik be. A látnok Concita ismeri a
dátumot. Nyolc nappal előtte nyilvánosságra hozza. A Csoda az Oltáriszentség
egyik vértanújának ünnepén, nem
pedig egy Mária-ünnepen történik majd,
és egybe esik
egy fontos egyházi
eseménnyel. A faluból
és környező hegyoldalakról mindenki látni fogja majd a Csodát, ha
a falu feletti dombon álló 9 fenyő
felé tekint. A jelenlevő betegek gyógyulást nyernek, a hitetlenek hinni fognak. A Csoda
következtében megtér
Oroszország. A Szűz szerint Luis Andreu atya
testét - ő már látta a Csodát
- romlatlan állapotban találják majd
a Csoda utáni napon (ez utóbbira vonatkozóan lásd a IV-es számú
lábjegyzetet.).
/C/ A harmadik nagy esemény egy maradandó
látható jel lesz. Az idő végezetéig emlékeztetője marad a
fenyők melletti Csodának.
Olyasmi, ami eddig még soha nem
volt látható a világon.
/D/ A negyedik nagy esemény
feltételes. Ha az
emberiség nem teljesíti
az Áldott Szűzanya
üzenetét, akkor ISTEN fenyítést küld a világra. Mariloli, Jacinta és Concita
látták a fenyítést két éjszakán át.
Amennyire félelmetes lesz,
az is nyilvánvaló, hogy ISTENTŐL jön.
Abban a percben
még az ateisták is felismerik, hogy ISTENI figyelmeztetés.
4. Az események értékelése és befejeződése
Ramon Andreu jezsuita atya, aki nagyon sok jelenéskor a
gyermekek mellett volt (és aki egyébként öccse a rejtélyes módon elhunyt
Luis Andreu atyának) kinyilvánította, az eseményeket eldönteni nem az ő dolga,
de amit megerősíthet, azt meg is teszi: a leányok soha nem hazudtak.
Életében Garabandál a legfontosabb esemény. Ami Garabandálban történt,
megerősíti a Szentírásban leírtakat és azt amit Szent Katolikus Hitünktől
kaptunk. A JÓISTEN engedi meg személyes megszentelődésünk érdekében. A JÓISTEN
látja, hogy rossz irányba tértünk és vissza kell téríteni bennünket a helyes irányba. Közli ezt Anyánk szeretete által, Anyánk pedig maga a Szűzanya.
A Szűzanya
Mariloli tudomására hozta, hogy eljön az a bizonyos perc, az az idő, amikor
úgy látszik majd, hogy vége az Egyháznak. A kérdésre, hogy mi okozza ezt, a Szűzanya így válaszolt: a kommunizmus.
Egy
nap megkondult a templom harangja.
Concita így szólt édesanyjához: "Meghalt János pápa. A Miasszonyunk közölte velem, hogy
mostantól csak három pápát/[5]
választanak, azután jön az idők vége, de nem a világ vége."
A jelenések három gyermek részére 1963.
januártól megszűntek, csak Concitának folytatódtak. Számára is az utolsó
jelenés napja 1965. november 13-a volt.
A Szent Szűz kegytárgyakat csókolt meg, és azt mondta: " Nem csupán a Te kedvedért jöttem,
hanem minden gyermekért, azzal a vággyal, hogy SZÍVÜNKHÖZ közelebb kerüljenek.
Concita! Miért nem látogatod gyakran a FIAMAT a Legáldottabb Oltáriszentségben?
Ne tartsd magadat vissza lustaságból, hogy azért nem látogatod meg ŐT, aki ott vár rád éjjel-nappal. "
A feszület.
Ez a feszület igen jelentős a garabandáli jelenésekben. A gyermekek mindenhová
követték a Miasszonyunkat, a faluban,
a falun keresztül, nappal és az éj minden órájában. Még hajnali háromkor is. A
feszületet állandóan magukkal vitték, Jézus
Szent szenvedésére emlékeztetve bennünket. Elgondolkodtató, vajon nem
küld-e Krisztus kereszteket nekünk
életünk minden napján ? Nem ezek-e tisztulásunk eszközei életszentségünk
érdekében? Ha keresztjeinket felajánljuk Neki
szeretettel, lemondással, akkor elősegítjük a világ engesztelődését. Követjük Őt végig a Kálvárián, Édesanyja mellett maradva a kereszt
alatt. Ezek azok a leckék, meg sok más, amit Garabandálban tanulhatunk.
A Miasszonyunk
a gyermekeket a házakba irányította, hogy az Ő utasítása szerint minden egyes szobában az ágyak fölé a Kereszt Jelét vessék. Miasszonyunk próbál inteni, értésünkre
adni, hogy a házasság szentségét ISTEN szenteli meg. Csakhogy arra is
figyelmeztet, hogy lesznek, akik a hitvesi ágyat abortusszal szentségtelenítik
meg, vagy nem is törődnek azzal, hogy összeházasodjanak. Oly sok leckére
tanított minket a természetfeletti életről. Azt is mondta, hogy katolikus
keresztények nem gondolnak eleget a Mennyországra és a pokolra. A leányokat a
kis falu temetőjébe is elvitte. Az emberek látták, hogy a sírok felett
keresztet vetnek és az elhunyt lelkekért imádkoznak. Mit akar a Miasszonyunk ezzel mondani? Akarja, hogy
tudjuk: van Örök Élet, és ha egyszer becsukjuk a szemünket ebben a világban,
kinyílik az mindörökre a következő Életben. Az a mi választásunk, hová
kerülünk. Elvetjük-e mindazt, ami ISTENTŐL elválaszt, és felkaroljuk-e mindazt,
ami ISTENHEZ visz. A legbiztosabb, legrövidebb és legjobb út Jézus Krisztushoz Szűzanyánkon keresztül
vezet. Ha MIATYÁNK ISTEN rábízta Egyszülött
Fiát egy Asszony Gondoskodására, Máriáéra,
akkor nekünk sem kell félnünk, hogyha az Ő
Anyai Gondoskodására bízzuk magunkat és gyermekeinket. Nagyon fontos
felismernünk azt, hogy ebben a korban, amint Garabandálban halljuk, a végső időben szükségünk van a Szűzanya gondviselésére, pártfogására,
szeretetére. Nagyon erősen kell imádkoznunk igazán szent papokért és azért,
hogy szent hívatásukat Miasszonyunk
anyai gondoskodására ajánlják. Elsősorban az Egyháznak kell engedelmeskednünk,
de a Szűzanya nagyon boldog, ha éljük és
terjesztjük az Ő üzenetét.
Marija Sereco: miért is vagyok itt, és miért is szólók hozzátok Emberek? Hogy
meggyőzzelek arról, hogy most már ugyanaz a Ti felelősségetek, amit én éreztem,
mint amikor a Szent Mihály jelenésen ott voltam. Ti is részesei vagytok.
Rajtatok múlik, terjesztjük-e az üzenetet, a szerint élünk-e, és kérlek, ne
féljetek szeretni Áldott Szűzanyánkat.
Mi nem tudjuk Őt jobban szeretni,
mint Szent Fia. Bármilyen
vallásúak vagytok, tudnotok kell, hogy Jézus Krisztus nekünk adta Édesanyját,
nekünk, az egész Emberiségnek kétezer évvel ezelőtt, amikor a Keresztfán
függött. Ne forduljunk el ilyen
nagyszerű becses Ajándéktól. Nagy
szükségünk van Édesanyánkra mostani
életünkben. Kérlek mindannyitokat, terjesszétek mindazt, amit ma láttatok,
a Miasszonyunk valóban megígérte, hogy
ezért megjutalmaz mindenkit.
ISTEN ÁLDJON MEG BENNETEKET
!
-[1]A
filmben bemutatott események egyelőre a Római Katolikus Egyház kivizsgálása
alatt vannak. Bármi legyen a végső
döntés, azt teljes egészében előre elfogadják a film készítői. Az üzenetek
egész világunkat átfogó terjesztésének központja: St.Michaels Garabandal Center, 889 Palo Verde Ave. Pasadena,
California 91104. USA.
[2]A kis elszigetelt falu
eredete homályba vész. Jellegzetessége:
megingathatatlan ragaszkodása a katolikus hithez. Életmódjuk évszázadok óta
változatlan. Papjuk a szomszédos faluból jár át vasárnaponként gyóntatni és
Szentmisét bemutatni. A spanyol polgárháború alatt ebben a faluban menedéket
adtak a papoknak, akiket a forradalmárok halálra kerestek. Az Oltári-szentséget egy lakatlan házban
tüntették el gondosan szem elől, hogy
meggyalázástól megóvják. A Szent Sebestyénről, a falu védőszentjéről elnevezett
templomban 500 éve minden este elimádkozzák a Rózsafűzért és a Szent Szűz litániáját.
[3] Mari Gonzales 11 éves, Jacinta
Gonzales, Concita Gonzales és Mariloli Mazon, mindhárman 12 évesek - három
kislánynak a vezetékneve azonos, de nem rokonok. -
[4] A leányok látomásait három
belső hívás előzte meg. A harmadik belső hívásra egyidőben, hóban,
mennydörgésben, jégverésben is, rohantak a Szűzanya
elé. Elragadtatásba estek, tűszúrásra, égetésre, szemükbe világított erős
fényre érzéketlenekké váltak. Volt, amikor a leányok lebegtek a levegőben, vagy
nem tudták a földről őket felemelni. Az eseményeknek sok pap szemtanúja volt,
sok pap látogatott ide. Egyikük volt a 38 éves Luis Mario Andreu
Spanyol-országból, Urából. Egy alkalommal a jelenéskor négyszer felkiáltott:
CSODA! CSODA! CSODA! CSODA! Ezt követően az úton hazafelé a gépkocsiban a
gépkocsivezetőnek és barátainak ezt mondta: "Ó milyen gyönyörű ajándékot adott a Szent Szűz nekem. Ó milyen
édes és szeretetreméltó Anyánk van a mennyben. Ez az életem legboldogabb
napja." Ezután egyet köhintett, a fejét lehajtotta és meghalt a teljesen egészséges
szervezetű ember. Halála rejtély volt. (Ő
látta a Szűzanya által megígért Csodát.)
Garabandál
igen kellemes fekvésű, 300 lakosú község, elszigetelve a hatalmas
Cantabria-i hegyek által Sapnyolország északnyugati részén. Santandertől,
ami provinciális főváros és püspöki székhely, kb. 60 mérföldre
fekszik délnyugatra. Kb. 70 jól megépített öreg kőház áll sorban
egy keskeny sávon, mely lenéz a csodálatos erdős völgybe, amely belenyúlik
a lent fekvő síkságba.
San Sebastian Garabandal, az égi látomások
színhelye. kis falu.
Garabandal
története 1961 június 18-án, vasárnap este 1/2 9-kor kezdődik. Négy
egyszerű kisleány játszik a Callejá-nak nevezett ösvényen, a község
déli végén. Hirtelen mennydörgést hallottak, majd utána egy fényes
angyal jelent meg, először Gonzalez Conchitának (Szeplőtelen fogantatás),
majd csaknem rögtön utána Mazon Lolinak (Fájdalmas Szűz), de ugyancsak
Gonzalez Jacintának és Gonzales Mária Cruz-nak. Az azonos családi nevek
ellenére a leányok rokonságban nem voltak. A nevezett első három leány
12 éves volt, míg a negyedik 7. A község elszigeteltségére való
tekintettel azonban a leányok szellemi és pszichológiai fejlettsége
a valóságban koruknál lényegesen alacsonyabb volt. Az angyal még nyolcszor
jelent meg nekik júniusban.
A MIASSZONYUNK ÉRKEZIK
Az
angyal először július elején beszélt hozzájuk. Azt kérdezte: "Tudjátok,
miért jöttem? Hogy bejelentsem nektek, holnap, vasárnap, a Szűzanya
fog nektek megjelenni, mint a kármelhegyi Miasszonyunk." Az angyal küldetése
az volt, hogy előkészítse a gyermekeket Szűzanyánk érkezésére és
az ő hirnöke legyen. Az angyal a következő nap visszatért a Szűzanyával,
de utána sokkal kevesebb alkalommal jelentkezett. A Szűzanya ezután
majdnem mindennap megjelent,néhányszor a gyermek Jézussal a karján.
AZ ANYA ÉS A GYERMEKEI
A négy leány rendkivüli egyszerűséggel beszélt a Szűzanyával. Beszéltek mindennapi életükről, ahogyan a mezőre kimennek szénáért, vagy ahogyan a naptól lesülnek. Szűzanyánkat örömmel töltötte el a gyermekded beszéd.
Kedves és majdnemhogy lenyűgöző spontánság
jellemezte a jelenéseket. Conchita naplójában megjegyzi, hogy az angyal
a Szűzanyával együtt, menynyit nevetett gyermekes megjegyzéseiken.
Megemlíti, hogy a Szűzanya többször megesókolta őket. Néhány alkalommal,
amikor a gyermek Jézussal jött a Szűzanya, megengedte a gyermekeknek,
hogy a kisdedet karjaikba vegyék. Sokan ebben jelet láttak ahhoz, hogy
részünkről gyermekded magatartás szükséges a kisded Jézus és a
Szűzanya iránt.
AZ ELSŐ ÜZENET
Júlis
4-én szólt a Szűzanya a leányokhoz, ami az élső üzenetnek tekinthető.
Ez az üzenet megerősítette az áldozathozatal fontosságát, a vezeklést
és a szentségekhez járulás gyakoriságát. Mondta, hogy az embereknek
elsősorban becsületes életet kell élniük, mert ha nem teszik ezt,
akkor nagy büntetés éri őket. Az üzenet ugyancsak figyelmeztet, hogy
a pohár már nagyon telik és ha az emberiség nem változik, akkor nagy
büntetés szakad rá. Ez az üzenet egy táblára volt írva, mely az
angyal lába alatt volt júniusban, de a gyermekek akkor még nem értették
a szöveget. A Szűzanya azt mondta a leányoknak, hogy az üzenetet október
18-án hozzák nyilvánosságra, amit a leányok meg is tettek.
A látnokok elragadtatásban. Balról jobbra — Maria Lolí. Conchita, Jacinta és Maria Cruz.
A második üzenet sokkal későbben, a jelenések végén érkezett. A Szent Szűz Conchitának 1965 január 1-én kijelentette, hogy Szent Mihály arkangyal majd megjelenik június hó 18-án, és nevében üzenetet ad át. Szent Mihály útján a Szűzanya panaszkodott, hogy első üzenetének nem volt foganatja és figyelmeztetett arra, hogy második üzenete az utolsó lesz.
Ugyancsak figyelmeztetett arra is,
hogy a pohár, amely legutóbb már majdnem tele volt, most már kicsordult.Kijelentette,
hogy sok pap, püspök és érsek a kárhozat útján van és sok lelket
visznek magukkal. Nagy bánatot okoz neki az Oltáriszentség elhanyagolása.
Sürgette, hogy fordítsuk el magunktól Isten haragját igyekezetünkkel,
mert Isten megbocsátana nekünk, ha a bűnbocsánatot őszinte szíwel
kérnénk. Biztosított bennünket arról, hogy ha ezt őszintén kérjük,
kérésünk meghallgatásra talál. Végső szavai azt mondták, hogy serkentsük
magunkat fokozottabb önfeláldozásra és hivatkozzunk Jézus szenvedéseire.
AZ ÜZENET HITTÉTELEK SZERINT REÁLIS
A
látnokok elragadtatás közben rózsafüzérrel a kezükhen. Szűz Mária
megtanította őket arra, hogyan kell a rózsatüzért rendesen imádkozni
és megparancsolta nekik, hogy mondják el vele ahányszor megjelenik.
Eugenio Beitia püspök, Santander egyik korábbi püspöke, 1965 július
8-án nyilatkozatot adott ki, amelyben a garabandali jelenések természetfeletti
jellegét elutasította. Ugyanabban a nyilatkozatban azonban elismerte
az üzenetnek hittételeink szerinti igazságát. "Hangsúlyoznunk kell
— mondta — hogy sem az üzenet, sem pedig az abban foglalt lelki tanácsok
vallási szempontból semmiféle elítélendő vagy elvetendő tanítást
nem tartalmaznak. Ezek mind nyilvánosságra kerültek már a hívőkhöz
szólva, akik számára az imát és az Oltáriszentség tiszteletét,
különösképpen a Mária iránti tíszteletet a hagyományoknak megfelelően
és a bűneink által megbántott szentséges Istentől való félelmet
szorgalmazzák. Ezek mindössze megismétlik az Egyház tanítását ezekben
a kérdésekben".
A RÓZSAFÜZÉR ÜZENETE ÉS AZ EGYÉNI IMÁK FELÚJÍTÁSA
Beitia
püspök említi "a Mária-tisztelet fokozását a hagyományos és dícséretes
módon", minthogy ez is egy része a garabandáli lelki jótanácsoknak.
Ugyanakkor ez nem része annak, amit hivatalos üzenetnek nevezhetünk
és amit Szűz Mária akár közvetlenül, akár közvetve Szent Mihály
útján 1965-ben adott.
De a tágabb értelmű garabandali üzenet határozottan sürgeti a hagyományos Mária-imát, a rózsafüzért. A Boldogságos Szüz vette a fáradságot, hogy megtanítsa a leányokat, hogyan mondják azt helyesen, vagyis igen lassan és figyelmesen. Megkövetelte tőlük, hogy elmondják minden jelenéskor, de ezenkívül naponta is.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a Szűzanya
megtanította a leányokat arra, hogy a többi fontos imát is ugyanúgy
mondják. Az első leckét az egyéni imára 1961 augusztus 8-án adta
Cruz Máriának, amikor az elragadtatásban volt a község templomában.
Conchita ezt a következőképpen írja le naplójában: "...Először
nagyon lassan kezdte mondani a Hitvallást a Boldogságos Szűzzel.Cruz
Mária akkor elmondta, hogy a Szűzanya átvette a szót és előre mondta
az imát, hogy megtanítsa őt lassan imádkozni. A Hitvallás után az
Üdvözlégy mennyország Királynéjá-t és a keresztvetést végeztette
vele igen lassan és pontosan."
HANGSZALAGOK TÁJÉKOZTATNAK
A
hangfelvételek a gyermekekről, amint elragadtatás közben a rózsafüzért
és más imákat mondják, két jellegzetességet fednek fel ezekben az
"igen lassú" imádságokban. Minden szó nagyon-nagyon lassan volt kiejtve
és határozott szünet volt minden kéthárom szó között, pl.: Ü d
v ö z l é g y, Mária, — malaszttalvagy te teljes, — az Úr — van
teveled.
RÓZSAFÜZÉR ÉS EGYÉNI IMÁK FELÚJÍTÁSA
A
Szüzanya megtanított minket a rózsafüzér, az egyéni és a közös
imák elmondására. Közölte velünk, hogy mindezeket az imákat lassan
kell elmondanunk, hogy gondolkodhassunk és szeressünk imádkozni. Ha
gondolatunkat az imára fordítjuk, a szívünk követni fogja az imát.
A rózsafüzérnek és minden más közös imának ez a lassú, kihangsúlyozott
és hatásos imádkozása új és gyümölcsöző jelleget ad.
FORMASÁGTÓL MENTES ÜZENET
Ezek
a részletes utasítások az egyéni ima megújítására és sok más,
amit a Boldogságos Szűz tanított a gyermekeknek többszöri megjelenése
és üzenetei alkalmával (belső szó, kísérő látomás nélkül),
magukban foglalják azt, amit a formaságok nélküli, de hiteles garabandali
üzenetnek nevezhetünk.
A
Miasszonyunk üzenetei közül sok tisztán magánjellegű volt. Voltak
felvilágosító üzenetek, vigasztaló üzenetek azok számára, akik
a faluba személyes problémáikkal jöttek. Mások kijelentések voltak,
melyek egyes látogatóknak feltárták titkos gondolataikat és cselekedeteiket.
Ezek között kételkedő papok is voltak. A Boldogságos Szűz kijelentette
Conchitának, hogy a nagy amerikai Garabandalapostol, Joey Lomangino, a
nagy csoda napján visszanyeri látását. Ugyancsak mondott a Szüzanya
Conchitának és három barátnőjének más hasonló dolgot is.
ISTENI PARANCS A LELKI VÁLSÁG IDEJÉN
A
jelenések alatt adott üzenetek nem tartalmasnak új hittételeket. Hitünk
mélysége tőlük nem fog növekedni. Az isteni kinyilatkoztatások az
utolsó apostol halálával lezáródtak. A jelenések üzenetei isteni
parancsok, melyek megmondják, hogy lelki válság idején mit tegyünk.
Ebből a szempontból érdekes megjegyeznünk, hogy a garabandali üzenetek
minket előre figyelmeztettek a dolgokra, melyek mellett síkra kell szállnunk,
amelyek rövidesen célpontjai lesznek az Egyház elleni közvetlen vagy
közvetett támadásoknak, nevezetesen: Mária, rózsafüzér, Oltáriszentség,
bűn, elégtétel és feloldozás, Jézus kínszenvedése feletti elmélkedés
(amely minket a bűn meglátására, az elégtételre és az erős
fogadásra képesít). Az ő követelése a papok és egyháziak imádságát
illetően, akik a kárhozat útján vannak, különösen előrelátó és
jelentős.

a) A garabandali eseménynek még nincsen vége. A csúcspontja a nagy csoda lesz, amikor Isten, a mi Urunk a csodát végrehajtja.
b) Ahogyan megfegyelmezésünk lelki ürességünknek megfelelően nagyon nagy lesz, ugyanolyan nagy lesz a világ ínségét kielégítendő csoda is.
c) "A Szűzanya megmondta nekem a csoda napját és hogy az miből fog állani. Nyolc nappal előtte kell nyilvánosságra hoznom úgy, hogy az emberek gyülekezzenek. A pápa látni fogja majd bárhol is lesz, hasonlóképpen Padre Pio is. A betegek, akik a csodánál jelen lesznek, meggyógyulnak és a bűnösök megtérnek".
d) "Senki lelkében nem lesz kétség, aki ezt a csodát látja majd, amelyet Isten. a mi Urunk fog végrehajtani a Boldogságos Szűz közbenjárásával. Most pedig, amikor várjuk a csodának eme nagy napját, lássuk, hogy a világ megváltozik-e és a megpróbáltatást el tudjuk-e majd ezáltal kerülni".
e) Padre Pioról megbízhatóan jelentik, hogy látta a csodát halála előtt. Ezen ne csodálkozzunk, mert mint tudjuk, egy másik személy, Ft. Luis Andreu, S.J. is látta a csodát és a Boldogságos Szüzet 6 órával halála előtt, 1961 augusztus 8-án. XII Pius pápa látta a fatimai csodát, a táncoló napot a Vatikánban négyszer és harminc évvel az eredeti portugáliai jelenés után.
f) Érdekes az a mód, ahogyan Conchita a csoda nagyságát leírja. "Nagy dolog lesz a világ szükségleteivel arányosan". Sokan úgy érzik, hogy a világ egy nagy égi eseményre szorul, hogy az felrázza és az Istenhez visszavezesse. Megjegyzendő, hogy a megpróbáltatás feltételes. Elkerülhető, "amennyiben a világ megváltozik".
g) Conchita leírásában további felvilágositást is ad a csodát illetően Istennel való párbeszédéből 1963 július 20-án. "Mikor történik meg majd a csoda? Meg fog több embert téríteni?" — kérdezte Urától. "Megtérítí az egész világot" — válaszolta az Úr". "Oroszország is megtér?" — kérdezte. "Igen, Oroszország is megtér és ezáltal mindenki ("todos") szeretni fogja Szíveinket" — felelte az Úr.
h) Conchita az egyetlen, akinek a Boldogságos Szűz a csodáról beszélt. Egybe fog esni egy egyházi eseménnyel és egy szentnek a megünneplésével, aki az Oltáriszentség vértanúja, továbbá csütörtökön este lesz, l/2 9-kor. Nemcsak a községben tartózkodók látják, hanem a környező hegyeken tartózkodók is. A legnagyobb csoda lesz, amit Jézus tett a világnak. Semmi kétség sem lesz a felől, hogy Istentől jön és az emberiség javára történik. A csodának egy jele ("un senal del milagro"), amit lehetséges lesz filmezni, vagy televízión közvetíteni, de nem megérinteni, a fenyők között marad.
A
Szűzanya Conchitát 1965 január 1-én a fenyőknél, egy isteni figyelmeztetésre
intette, ami meg fogja előzni a nagy csodát. Mindenki fogja látni és
tapasztalni az egész világon, és Istennek közvetlen cselekedete lesz.
Felfogóképességünket meg fogja haladni. Ha valaki meghal tőle, az
kizárólag az ijedségtől lesz, amit a figyelmeztetés meglátása okoz.
A figyelmeztetés a csoda előtt lesz és ideje Conchita előtt ismeretlen;
célja pedig az lesz, hogy az embereknek lehetőséget adjon megjavulni
a nagy égijel előtt.
Már
az első jelenések idején a leányok csodát kértek, amivel bizonyíthatják
a jelenéseket. Egyet kaptak, melyet Conchita kis csodának nevezett (un
milagruco), ami szokásos kifejezés Santander vidékén. Egy látható
ostya jelent meg hirtelen és megmagyarázhatatlanul Conchita nyelvén
1962 július 19-én hajnali l:40-kor. Pontosan ezt a csodát hirdette meg
Conchita 15 nappal előtte Szent Mihály arkangyal kérésére, ki neki
a szentáldozást kiszolgáltatta. Sokan látták az eseményt és egy
férfi, aki kis távolságra állott Conchitától, néhány fényképet
is készitett. (Egy üzletember Barcelonából kölcsönkért fénképezőgéppel
és egyetlen magnéziumlámpával fllmezte "a látható ostya csodáját".)
A jelenésekkel és látomásokkal kapcsolatosan más rendkívüli jelenség is történt, melyre földi magyarázat nincs. Ezek, különösen, ha összegezzük őket, erőteljes bizonyítékul szolgálnak az események valószínűségéhez.
A három hívás, mely megelőzte és előre jelezte
Szűzanyánk érkezését, az elragadtatás alatti menések, ringások
és esések, a gyermekek többletsúlya mások számára és rendkívüli
könnyűsége egymás számára az elragadtatás alatt, az emberileg megmagyarázhatatlan
ismeretek, számukra teljesen ismeretlen emberek cselekedeteiről, vagy
gondolatairól, valamint a Szűzanya által megcsókolt tárgyak, amiket
a tulajdonosok látomás közben csodálatosan visszakaptak a látomások
közben; ezek voltak azok a rendkívüli és emberileg megmagyarázhatatian
jelenések, melyek Garabandalban történtek.
A MEGCSÓKOLT TÁRGYAK ÉS CSODÁK
A
tárgyak megcsókolása a korai jelenéseknél kezdődött, ugyanakkor
a Szent Szűz olyan lényegesnek tartotta, hogy legutolsó jelenésének
legfőbb céljául tűzte ki 1965 november 13-án Garabandalban, valamint
Conchitának is bejelentette, hogy ebből a célból fog eljönni. "Egy
rendkívüli jelenés volt, — írja Conchita — hogy megcsókoljon vallásos
tárgyakat, melyeket utána szétosztunk, mivel ezek különös fontossággal
bírnak". Conchita beszámolót írt erről a látomásról.
A beszámoló fontosabb részei a következők:
A Szűzanya nekem azt mondta: "Vissza fogsz emlékezni, hogy mit mondtam neked a névnapodon (Szeplőtelen fogantatás napján, december 8-án), hogy sokat fogsz a földön szenvedni. Igen, hát bízzál bennünk és ajánld fel szenvedéseidet bőkezűen Szent Szívünknek hittestvéreid javára. Igy érezni fogod közelségünket".
Ekkor mondtam neki: "Milyen méltatlan vagyok, Szűzanyám, a sok kegyre, amit rajtad keresztül kaptam. De ugyanakkor te eljössz hozzám ma, hogy megkönnyítsed kis keresztemet, amelyet hordozok most".
A Szűzanya válaszolt: "Conchita, nem teéretted jöttem egyedül. Összes gyermekemért jöttem, hogy őket közelebb hozzam Szíveinkhez".
Akkor azt mondta: "Adj ide nekem mindent, ami nálad van, hogy megcsókolhassam ".
Odaadtam neki mindent. Egy feszület volt nálam. Azt is megcsókolta és azt mondta: "Helyezd el a Kisded Jézus kezeibe". Megtettem. A Kisded nem szólt hozzám semmit.
Miután mindent megcsókolt, azt mondta nekem: "A csókok által, amiket a tárgyaknak adtam, a Fiam csodákat fog cselekedni. Osszad szét őket mások között".
"Örömmel teszem" — mondtam.
Kérte, hogy tolmácsoljam az emberek kérését, melyeket a Szüzanyának szántak.
Elmondtam neki a kéréseket.
Ekkor azt mondta: "Beszélj hozzám, Conchita, beszélj a gyermekeimről. Öket mind a köpenyem alatt tartom".
"Az nagyon kicsi,mind nem férnek el alatta" — feleltem.
A Szűzanya mosolygott: "Tudod, Conchita, hogy miért nem jöttem személyesen június 18-án, hogy a világnak szóló üzenetemet meghozzam? Mert fájt volna, ha nekem kellett volna megmondanom neked. De meg kell mondanom neked a ti saját érdekeitekért, és ha megtartjátok, akkor Isten dicsőségére. Nagyon szeretlek titeket és kívánom, hogy üdvözüljetek és hogy mennyei Atyátokkal itt az égben egyesülni tudjatok, ugyanúgy a Fiával és a Szentlélekkel. Számíthatunk rád, ugye, Conchita?"
"Ha láthatnálak állandóan, akkor igent mondanék. De ha nem, akkor nem tudom, mert én olyan rossz vagyok" — feleltem.
"Te tégy meg mindent, amit tudsz és mi segíteni fogunk".
A Szűzanya csak rövid ideig maradt.
"Ez az utolsó alkalom, hogy engem itt látsz (sera la ultima ves que me vea aqui"). De én mindig veletek és a gyermekeimmel fogok maradni" - mondta.
Ugyancsak mondta nekem: "Conchita, miért nem látogatod
meg gyakrabban a Fiamat a tabernákulumban?
Ö ott vár rád éjjel és nappal".
Ekkor mondtam a Szűzanyának: "Boldog vagyok, amikor mindkettőtöket látom. Miért nem viszel magaddal most az égbe?"
"Emlékezz, hogy mit mondtam névnapodon" — válaszolta a Szűzanya. — "Amikor te magad Istennek átadod, kezednek tele kell lenni jótéteményeiddel testvéreid iránt és az Isten dicsőségére. De jelenleg a kezed üres".
Mindennek vége most már. A boldog pillanatok, amikor az Égi Mamámmal lehettem, a legjobb barátnőmmel (ezt a kifejezést Conchita gyakran használta) és a Gyermek Jézussal, elmúltak. Megszűntem őket látni, de nem szűntem meg jelenlétüket érezni.
Mégegyszer nyugalmat adtak lelkemnek, örömet és erős vágyat, hogy hibáimat legyőzzem és hogy minden erőmmel Jézus és Mária szívét szeressem, akik minket annyira szeretnek ...
Ui. (A következőket magam állitom — Esto lo digi yo.) Nincs értelme a csodákban hinni, ha nem követjük az üzeneteket, illetve, ha nem követjük, amit az Egyház kíván tőlünk.
A csoda meg fog történni úgy, hogy mi végrehajtjuk
az üzeneteket és elismerjük a jelenéseket. Ambár, ha végrehajtjuk
az üzeneteket, nem fontos, hogy a jelenésekben higgyünk.
A SZÍVESSÉGEK SOKASÁGA
A megcsókolt tárgyak és az abból származó javak
— akár anyagiak, akár lelkiek — Isten akaratából születtek és
az elsődleges eszközei voltak, hogy kifejlesszük és megtartsuk hitünket
a jelenésekben a nagy csoda elérkeztéig. Ez a számos csoda — akár
anyagi, akár lelki — mindenesetre oka volt a Garabandal-mozgalom terjedésének
az egész világon, a különböző santanderi püspökök negatív magatartása
ellenére.
A SZERETET ÜZENETE
Az 1965 november 13-i látomás legjelentősebb része, hogy a garabandali
jelenések szeretetteljes üzenettel zárultak: "Az összes gyermekemért
jöttem, hogy azokat közelebb hozzam szívemhez ... beszélj nekem gyermekeimről.
Mindet a palástom alatt tartom...mindig veletek leszek és gyermekeimmel".
Szeretet volt ez csodákkal alátámasztva, mely folyamatos bizonyitéka
ennek a szeretetnek. De a Szüzanya szeretete és gondoskodása rólunk
csak azért volt, hogy közelebb hozzon minket Szent Fiához, aki bizonyítja
szeretetét az által, hogy a szentségházban éjjelnappal vár ránk.
CONCHITA HASONLÓ A FATIMAI LUCIÁHOZ
A négy leány között, akiket a garabandali események érintettek, Conchita
elvitathatatlanul a leglényegesebb személy. Conchita vezető szerepe
a fatimai Luciáéhoz hasonlítható. Nemcsak abban hasonlít Luciára,
hogy Isten fő eszköze volt, hanem mint Lucia, ő is adott nekünk egy
történelmi írást, ami a garabandali események legalapvetőbb része.
Lucia megírta "emlék"-eit, Conchita a Naplóját. Mindkét irat egyszerű
és valószerü. Conchita 1962-ben kezdte el írni, amikor 13 éves volt
és 1963 végén fejezte be, amikor még csak 14 éves volt. Ez a lelki
napló közvetlen és mentes minden megszépitéstől és kicseng belőle
a valószerűség, meg a különleges kedvesség.
KÜLÖNBÖZŐ FOKÚ RÉSZVÉTEL
Vannak még más érdekes részei is a hasonlóságnak Fatima és Garabandal között, a látomásokat, látókat illetően. Mindkét esetben több gyermek volt érdekelve, ami biztosítja az üzenetek hitelességét és pontosságát. Ugyancsak minden alkalommal különbség van abban, hogy a látomást látók milyen mértékben voltak az események részesei. Fatimában Lucia beszélt a jelenéshez és Francisco sohasem hallotta a Miasszonyunk hangját. Garabandalban Conchita többször látta a Szűzanyát, mint a többi három leány, továbbá ő volt a leginkább érintve a beszélgetésekben, amelyek különösen jellegzetesek a spanyolországi eseményekre, ha összehasonlítjuk azokat akár a lourdes-i, akár a fatimai eseményekkel.
Loli a következő fontos személy, aki jobban az események középpontjában állt, mint akár Jacinta, vagy Maria Cruz. Végeredményben csak igen keveset tudunk Jacintáról, aki csendes és zárkózottabb természetu, de Maria Cruz méginkább.
A jelenések korai napjaiban Miasszonyunk előre jelezte, hogy a látomást
látók részére eljön majd a tagadások és ellentmondások ideje egymás
és szüleik között. Ezek a jóslatok be is váltak és nagy lelki szenvedések
következtek mindegyik leányra, de különösen Conchitára. Miasszonyunk
is, valamint a mi Urunk is megmondta Conchitának, hogy sokat kell majd
szenvednie a világért — földi küldetése részeként.
GARABANDAL EGYEDÜLÁLLÓ ESEMÉNY
Garabandal több oknál fogva egyedülálló a történelemben a Mária-jelenések
között. Ajelenések száma, ami kétezer körül van, már eleve csodálatos.
A jelenések, valamint egy újfajta égi kapcsolat gyakori használata,
nevezetesen a lelkük mélyén hallott üzenetek a nyilvánosság számára,
különböztetik meg Garabandalt Lourdes-tól és Fatimától. A látomások
ideje (1961 június 18-tól 1963 november 13-ig) és a látomás nélküli
üzenetek időtartama (1963 áprilisától 1966 februárig) már maga is
egyedülálló. A dolgok, amiket meghirdettek a jövőre nézve és amelyeknek
még be kell következniük (a fígyelmeztetés, a nagy csoda és a fenyők
feletti állandó jel, valamint a lehetséges büntetés) még különösebbek.
A helyek változatossága, ahol a látomások lezajlottak (a templomban,
a templom kapujánál, otthon, a falu különböző utcáiban, a fenyőknél,
a temetőben), elámító. Az idő, amikor a jelenések történtek, a
nappalnak és az éjszakának valósággal minden órájában, szintén
rendkívüli. A másodlagos vagy kísérő csodák bősége — mint a
látható szentáldozás csodája, a hívások, az elragadtatásos menetek
és esések — mind szinte lenyűgöző. A látnokok küzdelmei, a nehézségek
és ellenkezések, amelyek szinte állandóan kísérték az eseményeket,
olyan rendkívüliek, hogy nem igen lehet rájuk természetes magyarázatot
találni. A mód, ahogyan Garabandal áthidalta az akadályokat és szélesebb
körökben is ismertté és elfogadottá vált, még egy, szinte hihetetien
tény az eseményekkel kapcsolatosan. Végül mindezek közt a legfontosabb,
hogy a garabandali jelenések terjedését mindenütt szinte csodálatos
áldásözön kísérte gyógyításokkal, megtérésekkel és a hit, valamint
a felebaráti szeretet csodálatos erősödésével mind a terjesztők,
mind pedig a követők részéről.
ORVOSOK ÉS HITTUDÓSOK VÉLEMÉNYEI
1962 nyarán egy spanyol teológus néhányjegyzetet készített Garabandalról
dr. Ricardo Puncernau, a barcelonai egyetem ideggyógyásza számára.
(A teológus nevét nem közöljük az okmány magánjellege miatt.) A
következőkben közöljük a teológus néhány idevágó észrevételét.
a) A doktorok által nyújtott tájékoztatás tanulmányozása után (dr. Ortiz gyermekorvos Santanderből, aki 22 egymásutáni napot töltött a leányok tanulmányozására) arra a meggyőződésre jutottam, hogy bárminemű rendes, vagy rendellenes lélektani magyarázat kizárt.
b) (A szerző megjegyzése: dr.Puncernau komoly orvosi tekintély Garabandalt illetőleg. Ö kb. 20 alkalommal látta a leányokat elragadtatásban és alaposan megvizsgálta őket az alatt és után. Arra a megállapításra jutott, hogy semminemű természetes, akár rendes, akár rendellenes magyarázat a garabandali eseményekre nem adható.)
c) A lelki élet szakemberei szerint a szellemek megkülönböztetésének szabályai nem mutatnak San Sebastían de Garabandal esetében ördögi befolyásra. Ugyancsak nincsen nyoma a világi felfogásnak, becsvágynak, pénzéhségnek vagy gőgnek sem.
d) Számos vallásos, okos, mérsékelt és becsületes ember, akik San Sebastian de Garabandalt meglátogatták, hajlamosak egy természetfeletti magyarázatra. Közöttük volt néhány Spanyolországban ma élő kiváló teológus is.
e) Hiszem, hogy komoly és több mint elégséges
alapja van annak a hitnek, hogy a Szent Szűz jelenései a négy leány
számára San Sebastian de Garabandalban "valódiak".
AZ EGYHÁZ ÁLLÁSPONTJA
a)Santander püspökei a jelenések óta több különböző kijelentést tettek. Mindannyian visszautasitják a garabandali események isteni eredetét. Ámbár Róma következetesen a helyi püspökök kezébe helyezte a kivizsgálást, mégis az eseményekben személyes érdeklődést mutatott.
b) Conchitát Ottavini bíboros 1966 januárjában Rómába hívta. Conchita meglátogatta a vatikáni irodát és ott két és fél órát igen szívélyes kihallgatással töltött el. A látogatás után néhány nappal pápai kihallgatást kapott. A pápa a beszélgetés közben mondta neki, hogy: "megáldalak és velem együtt az egész Egyház megáld téged". Ez nem magyarázható a garabandali történetek jóváhagyásának, de mindenesetre említésreméltó.
c) Ezenkivül az örök város fontosabb helyeiről
több magánkijelentés is történt Garabandallal kapcsolatban. Jóllehet
egyik sem fogható fel annak, hogy Róma jóváhagyta volna a jelenéseket,
mégis ezek azt jelentik, hogy Róma sokkal nyíltabb a garabandali kérdésben,
mint Santander volt napjainkig. A santanderi kijelentések ellenére nem
tekintik a dolgot lezártnak.
A JELENÉSEK KIVIZSGÁLÁS ALATT
Befejezésül: Rómában a kérdés határozottan nyitva áll, amit nem tapasztalhattunk Santander részéről. A jelekből következtetve a dolog nyílt kérdés, mely nem zárja ki a garabandali események jövőbeni jóváhagyását és elfogadását. Mindezt Seper bíboros a Hittani Kongregáció vezetője jól összefoglalta, amikor egy amerikai asszony megkérdezte, hogy szabad-e beszélnie Garabandalról az Egyesült Államokban. Válasza az volt, hogy az asszony igenis beszélhet róla, amíg kihangsúlyozza, hogy a dolog kivizsgálás alatt van.
A garabandali események végleges jóváhagyása
nem valószínű sem Santander, sem pedig Róma által addig, amíg a nagy
csoda meg nem történik. Ennek célja, hogy félreérthetetlenül megerősítse
ezeket az igen rendkívüli és érdekes eseményeket, melyeket Isten adott
válságban levő Egyházának.
KIADVA EGYHÁZI JÓVÁHAGYÁSSAL
Kijelentés. A garabandali események még mindig
kivizsgálás alatt vannak és a szerző nem kivánja megelozni az Egyház
végső döntését Conchita kijelentéséről: "Ha mi követjük az üzenetet,
nem határoz, hogy nem hiszünk a jelenésekben". Az üzenetnek ebben a
szellemben való terjesztése már eddig is bőséges lelki gyümölcsöt
hozott. Ebben a szellemben írtuk összefoglalásunkat is.
Ft.
Pelletier József Rómában tanult teológiát, ahol teológiai fokozatot
kapott. Utána a bostoni egyetemen felsőbbfokú végzettséget szerzett
társadalomtudományból. 1937-ben történt pappászentelése óta a massachusettsi
Worchester Assumption College-ában működik. Sokat írt Fatimáról és
Garabandalról. A Mária-jelenések ismert szaktekintélye.
szólj hozzá: garabandal 1/2
szólj hozzá: garabandal 2/2
