Naplom.com - Naplóm
Január 26.Bischofshofen
Maradj velem
Uram!
Uram, maradj velem a mai napon!
Irányítsd gondolataimat, és a kívánságaimat,
a cselekedeteimet és a terveimet.
Irányítsd a lépteimet,
hogy gyorsan menjek azokhoz,
akik elfáradtak és elvesztették hitüket.
Irányítsd a kezeimet,
hogy vezessék azokat, akik eltévesztették a helyes utat.
Tárd ki karjaimat,
hogy meg tudjam ölelni azokat,
akik egyedül vannak és elvesztették reményüket.
Nyisd ki a szemeimet, és nyisd ki a füleimet,
hogy meghalljam a testvéreim fájdalmait.
Adj nekem egy érző szívet,
aki szeretni tud mindenkit, megkülönböztetés nélkül.
Mi Atyánk ki vagy a mennyekben.
A Te védelmed alá helyezem a családomat és a barátaimat.
A Te kezedbe helyezem
a hazámat, a városainkat, az erőszak által feldarabolt világunkat,
szerencsétlenségek, háborúk és igazságtalanságok végét…
Uram!
Világítsd meg a hatalmasok szívét és agyát
ezen a meggyötört Földön.
Engedd meg,
hogy mindig a Te kedved szerint tudjak cselekedni,
hogy meg tudjam osztani ami vagyok, és amim van,
és a Te segítségeddel
megtudjam érni egy jobb világ kezdetét!
Köszönöm Uram!
Január 26.
Isten Legyőzi a félelmet
Nem fog a varázslás Jákóbon, sem az igézet Izráelen"
(4Móz 23,23).
Ez az Ige gyökerestől ki kellene irtson minden ostoba, babonás félelmet! Még ha lenne is valami igazság a varázslásban és a babonákban, mindez nem árthat az Úr népének! Akiket Isten megáld, azokat nem lehet megátkozni.
A hitetlenek, mint Bálám is, szőhetnek cselt Isten népe ellen, de minden csalafintaságuk kudarcot vall. Puskaporuk átázik, kardjuk kicsorbul. Összegyülekeznek, de hiába, mert az Úr nincs velük. Csöndbennézhetjük, míg hálójukat szövik, mert úgysem fognak meg bennünket. Ám hívják segítségül Belzebúbot és alkalmazzák kígyó természetének minden ravaszságát, az sem segít nekik: a varázslásuk nem fog hatni, jóslásuk megcsalja őket. Milyen áldás ez! Mennyire megnyugtatja a szívet! A komolyan imádkozók küzdenek Istennel, de velük senki sem küzdhet, őket senki sem győzheti le. Isten gyermekeinek erőt ad az Úr a győzelemhez, de rajtuk senki sem vehet erőt. Nem kell félnünk magától az ördögtől sem, és semmiféle titokzatos ellenféltől, mert csalárdak szavai, sötétek és kifürkészhetetlenek tervei. Mindezek nem árthatnak annak, aki az élő Istenben bízik. Ezért mi dacolunk az ördöggel és valamennyi légiójával.
Istenem! Jöjj hozzám erőddel! Jöjj, mert egyedül vagyok, jöjj, mert fáradt vagyok, jöjj, mert gyenge vagyok. Szabadíts meg bűneimtől, gyarlóságaimtól. Emelj ki a mélyből, mert elveszem nélküled! Jöjj és mutass nekem utat, úgy, ahogy mindennap, a mai napon is! Ámen.
A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. (1Pt 5,10)
Úttalan utak, kétségbeejtő helyzetek. Bolyongunk a világban, próbálunk talpon maradni, megélni a mindennapokat, az élet színpadán. Szerepeket játszunk, és így sokszor elfelejtünk a lényegre figyelni. Álarcaink mögül nem látunk ki. Elvakít és torzít minket. A lényeg így siklik el, így tűnik el az életünkben. Az életet nehezen éljük. Nehezen, mert akadályokba ütközünk, és néha úgy érezzük, hogy nincs már kiút, kicsúszott minden a lábunk alól, nem tudunk hová menni, nem tudunk kihez fordulni. De ha hisszük a Biblia szavát, akkor életünk megváltozik, megfordul, és új reményeket kapunk. Hiszen, Isten az, aki felkészít, megszilárdít, megerősít, megalapoz! Mert kegyelmes Isten! Minden helyzetben segít! Ő az, aki erőtlenségünkben felemel. Betegségünkben meggyógyít. Kilátástalanságunkban erőt ad. Bánatunkban megvigasztal. Életünk minden területén célt mutat, hogy az általa kapott szeretet által tudjunk továbblépni. Ez által lendít minket tovább, mindennap. Bízzunk hát, mert kegyelmes Istenünk van!
Isten emberré lett, hogy az ember, ember legyen.
(Dietrich Bonhoeffer)
Istenem! Adj erőt, kitartást, hitet, hogy mindig benned bízhassak. Mert tudom, hogy kegyelmes Istenem vagy, és mindig segítesz rajtam. Hiszen te mindent odaadtál értem, még a legdrágább kincsedet is. Áldd meg a mai napomat is, hogy ma is a te erőddel léphessek tovább. Ámen.
KIVEL VAGY?
"Aki velem nincsen, ellenem van!" Máté 12,30a
Kinek a kezében vagy fegyver, nem csak a családodban, hanem a munkahelyeden, ott, ahol élsz? Isten ezt fogja egyszer számon kérni tőled. Kétféle emberről beszélt már az Ige. Olyanokról, akik Isten kezében voltak eszközök, és olyanokról, akiket a Sátán használt fel a maga céljainak elérésére. Ne gondold azt, hogy te középen állsz. Olyan ember nincs, aki sem nem árt, sem nem használ. Harmadik fajta ember nincs! "Aki velem nincs, ellenem van" - mondja az Ige. Ma döntsd el, hol állsz, Vele vagy ellene vagy? Mondottuk, hogy a háborúban egy emberi élet semmi. De az a semmi élet egy anyának és apának a fia, és számukra a legnagyobb érték. Isten Atya, akinek éppen te vagy a gyermeke. Azért keres, mert szeret. Hadd említsek három példázatot a Bibliából. Az elgurult drahma, az elveszett juh és az elveszett fiú példázatát. A drahma arról beszél, hogy Istennek szüksége van rád. Az elveszett juh csak arról, hogy hiányzol Neki. Az elveszett fiú arról beszél, hogy szeret az Atya, hogy visszavár az Atya, mert pótolhatatlan vagy a számára. A példázatbeli atyának nem volt szüksége erre a fiúra, voltak neki béresei, fia is volt másik, mégis hazavárta, mégis kitárt karral futott eléje, mert szerette. Minden fájdalom azért van ezen a földön, mert az ember elszakadt Istentől, és nagyon egyedül van. Hiába nyújtja kezét egy másik ember felé. Semmi más értelme nincs a szerelemnek, a házasságnak, minthogy olyan valakit keresel, aki megért és szeret. Hadd mondjam a legnagyobb parancsolatot: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, és minden erődből."
Más a vető és más az arató.
János 4,37Uram!
Apostolod - Pál - ezt tanította: "Amit vet az ember, azt aratja is" (Efezus 6,7). Évek szűk forgásában ez így igaz. Mindenekfölött azonban igaz a Te szavad: "Más a vető és más az arató" - ha emberöltőkben vagy évszázadokban gondolkozunk. Tanítványaidat ilyen gondolkozásra nevelted. Ők a próféták vetésének aratói, de ugyanakkor vetőmunkásai késő nemzedékek aratásának. Ha valaki ezt a szavadat szívében forgatja, akkor ennek a szónak nyomán igen komolyan értékeli a múltat, és a jövőre gondoló lelke felelősségre ébred. A múlttól sokat kaptunk. Nemcsak nehéz küzdelmeinket, hanem sok kincset is. Köztük a legfőbbet: hitünket. A jövő iránt fölébredt felelősségünk pedig megszabadít az örökös önzés kötelékeiből. Megtanulunk messze nézni.Uram!
Színed előtt hálával gondolok azokra, akik előttem jártak. Akik megkereszteltettek, hitben neveltek, szolgáló szeretetükkel egyengették utamat és földiekben, lelkiekben oly sok mindent átruháztak reám. És könyörgéssel szólok hozzád: taníts meg úgy élnem, mint aki jól tudja, hogy mai szavaim és tetteim nyomán is megterem valami. Átok, vagy áldás. Engedj áldást vetnem.MEGSZABADULNI A BŰN ÁTKÁTÓL
"Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet." (Róm 6:22)
Az Úr azt szeretné, ha népének egészséges hite lenne, s nem tagadnák meg az üdvösség nagy ajándékát, melyet oly készséggel kínál fel nekik. Ne higgyük azt, hogy majd valamikor a jövőben nagy munka fog folyni értünk, hiszen a munka már befejeződött. A hívőt nem arra szólítják fel, hogy békéljen meg Istennel, mert ezt soha sem kell megtennie és nem is tudná megtenni. El kell fogadnia Krisztust, az ő békességét, mert Krisztussal együtt jár Isten és a békesség is. Krisztus véget vetett a bűnnek, annak nehéz átkát saját testén hordozta a fán, és megszabadította az átoktól azokat, akik hisznek benne, mint személyes Megváltójukban. Ő véget vet annak, hogy a szívet a bűn hatalma irányítsa, s így a hívő élete és jelleme Krisztus igaz jelleméről tehet bizonyságot.
Jézus elküldi Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle; mert szükséges, hogy minden hívő megszabaduljon a szennytől éppúgy, mint a törvény átkától és kárhoztatásától. A Szentlélek munkája és az igazság megszentelő ereje által a hívő alkalmassá válik a mennyek országára, mert Krisztus és az ő igazsága munkálkodik bennük és rajtuk. E nélkül egyetlen léleknek sincs joga a mennyhez. Nem tudnánk élvezni a mennyországot, ha nem készülnénk fel annak szent légkörére a Lélek befolyása és Krisztus igazsága által.
Annak érdekében, hogy a menny polgárai lehessünk, be kell töltenünk a törvény követelményeit: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat." (Lk 10:27) Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha hitben megragadjuk Krisztus igazságát. Krisztust szemlélve élő és ható elvek töltik be szívünket, a Szentlélek végzi munkáját, s a hívő fejlődhet a kegyelemben, az erőben s jellemében. Átalakul Krisztus képmására, míg lelki fejlődése eléri a Krisztus Jézusban való érett férfiúság mértékét. Így vet véget Krisztus a bűn átkának, és szabadítja meg a hívő lelket annak befolyásától és hatásától. (Selected Messages, 1. kötet, 394-395. oldal)
Teremtett és fenntart
Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.
János 5, 17.
Isten a teremtést igéjével kezdte s fejezte be. Ezzel tartja fenn is a művét, ameddig akarja. Hogy" is tudná nap, hold évezredek óta oly biztosan futni a pályáját, évről-évre pontos időben, megszabott helyen felkelni és lenyugodni hogy" is tudna, ha a teremtő Isten nap-nap után fenn nem tartaná?! Ha Isten levenné rólunk a kezét, egy-kettőre összedőlne minden.
Angyalok minden ereje, emberek minden bölcsesége képtelen volna szempillantásig is fenntartani a világot. Ha Isten nem munkálkodnék, a nap megállna s kihunyna. Gyermek nem születnék, mag nem teremne, fű nem sarjadna, semmi se nőne, se meg nem újulna. Bizony, ha a szüntelenül munkálkodó Teremtő és munkatársa, Krisztus, visszavonná a kezét, zátonyra jutna és darabokra törne minden. Ezért valljuk a hitágazatban: Hiszek Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. Mert, ha fenn nem tartana bennünket, kiket teremtett is, már réges-régen, - bizony már bölcsőnkben elpusztultunk volna.
A föld, az ég és mind e lét
Tőled nyerte eredetét;
Mind ez műved szent csodája
És te viselsz gondot rája.
Tőled nyerte eredetét;
Mind ez műved szent csodája
És te viselsz gondot rája.
VÁRNUNK KELL ŐT
A mai napon olvasandó igeszakasz: Mt 25,1-13
1 "Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. 2 Öt közülük balga volt, öt pedig okos. 3 A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, 4 az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. 5 Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. 6 Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! 7 Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. 8 A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik. 9 Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. 10 Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. 11 Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! 12 Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket." 13 "Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!"
"Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok."
(Mt 25,13)
Ez a tíz lány részt akart venni egy lakodalmi menetben. Képzeljük el, hogy ott várakoznak egy házban, félúton a menyasszony és a vőlegény lakása között. Ott ülnek, mindannyian ünnepi ruhába öltözve, kezükben lámpásaikkal, készen arra, hogy a vőlegény elé menjenek, ha az jön. Akkor aztán csatlakoznak a vőlegény barátaihoz. Vidám énekeket énekelve vezetik az ifjú párt abba a palotába, ahol a lakodalmat tartják.
Csakhogy sokkal több idő telt el, mint korábban gondolták. Izgatott beszélgetésük alábbhagyott, szunyókálni kezdtek, majd elaludtak. Akkor hirtelen egy éles kiáltás riasztotta fel őket: jön a vőlegény. Gyorsan rendbe hozták lámpácskáikat, melyekből az összes olaj kiégett. A lányok között ötnek volt elég előrelátása, hogy tartalék olajat hozzanak magukkal és mentek a vőlegény fogadására, vidáman égő lámpákkal. De a többiek nem voltak elég elővigyázatosak és kiderült, hogy ott állnak világító eszköz nélkül, pedig ez hozzátartozott volna felszerelésükhöz. Mivel amazoknak nem volt elég olajuk, hogy kölcsönözzenek, ezek elszaladtak vásárolni. De mire az öt balga lány futva odaért a lakodalmas házhoz, az ajtó már zárva volt. Kívül rekedtek. Túl későn érkeztek.
A történet lényege az, hogy mivel nem tudjuk, sem a napját, sem az óráját Krisztus visszajövetelének, készen kell lennünk, hogy bármikor elébe álljunk. Amikor eljön Krisztus, már túl késő elkészülni. Most kell készen lennünk.
Az Újszövetség arról beszél nekünk elejétől végig, hogy milyen félelmetes dolog az Úr hirtelen visszatérése azok számára, akik nem várják Őt. A tíz lányról szóló példázat a legjobb indulattal megválasztott, a legtermészetesebb környezetbe helyezett példázat ennek az igazságnak a kifejtésére. Csakugyan: mindössze egy kis sajnálatot érzünk ez iránt az öt lány iránt.
Nem sajnálod-e azt a sok-sok embert, akiknek soha nem jut eszükbe, hogy az Úr visszajön?
Belépés
2005 © www.intranet.hu