Naplom.com - Naplóm

 

1.      Ajánlom pedig nektek Foibét, nőtestvérünket, aki a kenkreai (kihívott) gyülekezet (eklézsia) szolgá(ló)ja,

2.      hogy fogadjátok őt az Úrban, szentekhez méltóan és támogassátok, amiben rátok szorul, mert ő is sokaknak volt támasza, nekem magamnak is.

3.      Köszöntsétek Priszkát és Akvillát, munkatársaimat Krisztus Jézusban,

4.      akik életüket kockáztatták értem, akiknek nem csak én vagyok hálás, hanem a nemzetek eklézsiái is mind.

5.      És a házukban lévő (kihívott) gyülekezetet (eklézsiát) köszöntsétek, az én szeretett Epainétoszomat, aki Akhája zsengéje Krisztusban.

6.      Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradozott érdekünkben.

7.      Köszöntsétek Andronikost és Juniát, az én rokonaimat és fogolytársaimat, akik kiválóak az apostolok között, akik már előbb, mint én Krisztuséi lettek.

8.      Köszöntsétek Ampliatust, akit szeretek az Úrban.

9.      Köszöntsétek Urbánust, a munkatársunkat Krisztusban, és a szeretett Sztachiszomat.

10.   Köszöntsétek Apellest, aki kipróbált (megbízható) Krisztusban.

11.   Köszöntsétek Aristobulosékat, köszöntsétek rokonomat Heródiont, köszöntsétek Narkisszoszéktól azokat, akik az Úrban vannak.

12.   Köszöntsétek Trüfainát és Trüfószát, akik fáradoznak az Úrban.

13.   Köszöntsétek a szeretett Persist, aki sokat fáradozott az Úrban, köszöntsétek Rufoszt, az Úr választottját, és az anyját, aki nekem is anyám.

14.   Köszöntsétek Aszünkritoszt, Regónt, Hermészt, Pátrobászt, Hermászt, és a velük együtt levő testvéreket.

15.   Köszöntsétek Filológoszt és Júliát, Néreuszt és a nő(test)vérét, és Olümpiászt és a velük levő szenteket mind.

16.   Köszöntsétek egymást szent csókkal. Köszönt titeket a Krisztus minden (kihívott) gyülekezete (eklézsiája).

17.   Intelek pedig titeket, testvérek, ügyeljetek azokra, akik széthúzásokat és botrányt (kelepcéket) csinálnak, ellentétben a tanult tanítással, amelyet tanultatok és kerüljétek őket,

18.   mert az ilyenek nem Krisztus Urunknak szolgálnak, hanem a hasuknak és jóságtól csöpögő szavakkal és jól hangzó szólamokkal becsapják (megtévesztik) az ártatlanok (gyanútlanok) szívét,

19.   mert a ti engedelmességtek (szófogadásotok) mindenhová eljutott, örülök tehát nektek, akarom pedig, hogy bölcsek legyetek a jóra, de képtelenek a rosszra,

20.   a békesség Istene pedig összetiporja a sátánt lábaitok alá gyorsan. A mi Urunk Jézusnak a kegyelme veletek.

21.   Köszönt titeket Timótheus, a munkatársam, és Lukiosz, és Jászon, és Szoszipatrosz, a rokonaim.

22.   Köszöntlek titeket én Tertiusz, aki a levelet írtam, az Úrban.

23.   Köszönt titeket Gáiosz, a házigazdám nekem és az egész (kihívott) gyülekezetnek (eklézsiának). Köszönt titeket Erasztisz, a városi gondnok és Kvartusz, a testvér.

24.   (A mi Urunk Jézus Krisztusnak a kegyelme legyen mindnyájatokkal. Ámen.)

25.   Annak pedig, akinek hatalma van arra, hogy megerősítsen titeket az én örömüzenetemben és a Jézus Krisztusról szóló igehirdetésben, ama titok leleplezése szerint, amelyre világkorszakon át tartó (aioni) idők óta csend borult (el volt hallgatva,

26.   de amely most nyilvánvaló (látható) lett a prófétai írások által a világkorszakos Isten rendelkezése szerint a hit(hűség)beli engedelmessége végett, minden nemzet előtt közismertté lett,

27.   az egyedül bölcs Istennek, Jézus Krisztus által, Neki legyen dicsőség a világkorszakoknak a világkorszakaiba (aionok aionaiba). Ámen.

 

1.      Tartozunk pedig mi, az erősek a gyengék gyengeségeit hordozni és nehogy a magunk tetszését keressük,

2.      közülünk mindenki embertársa tetszését keresse arra nézve, ami jó az épülésére,

3.      mert Krisztus sem maga tetszését kereste, hanem amint meg van írva: a gyalázóid szidalmai rám hullottak,

4.      mert amiket előre megírtak, a mi tanításunkra (tanulságunkra) írták, hogy a kitartás által és az írások vigasztalása (bátorítása) által a reménységet megtartsuk,

5.      a kitartásnak és a vigasztalásnak Istene adja nektek, hogy ugyanazon gondolaton legyetek egymás között Krisztus Jézus szerint,

6.      hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Atyját.

7.      Azért karoljátok fel egymást (vegyétek egymást szívetekre), amint a Krisztus is felkarolt benneteket az Isten dicsőségébe,

8.      mert mondom, hogy Krisztus vállalta a zsidóság szolgálatát azért, hogy megerősítse az atyáknak tett ígéreteket,

9.      a nemzetek pedig az irgalmasságáért dicsőíthessék az Istent, amint meg van írva: ezért megvallak téged a nemzetek között és a nevednek zengenek éneket

10.   és újra így szól: örvendezzetek (vigadjatok) nemzetek, az Ő népével együtt!

11.   és újra: magasztaljátok az Urat minden nemzetek és mondjatok Rá magasztalást minden népek

12.   és ismét Ézsaiás mondja: lesz (sarjad) a Jessének egy gyökere, aki felemelkedik, hogy uralkodó fejedelme legyen a nemzeteknek, benne reménykednek (reá várnak) a nemzetek,

13.   a reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hit(húség)ben, hogy bővölködővé tehesse a reménységeteket a Szent Szellem erejében.

14.   Meg vagyok pedig győződve, testvéreim, én magam is felőletek, hogy tele vagytok jósággal, bővölködtök minden ismerettel, képesek vagytok egymást is figyelmeztetni (meginteni),

15.   de merészebben írtam nektek, részben mintegy újra emlékeztetve titeket, ama kegyelem által, amely Istentől adatott nekem,

16.   azért, hogy Krisztus Jézus szolgája legyek a nemzetek között, aki az Isten örömüzenetének szent (papi) szolgálatát végzi, hogy a nemzetek áldozata kedves legyen, megszentelve a Szent Szellemben.

17.   Krisztus Jézusban van tehát dicsekedni valóm az Isten előtt,

18.   mert nem merek olyasmit szólni, amit nem Krisztus vitt véghez (munkált) általam, a nemzetek engedelmességére szóval és tettel,

19.   jelek és csodák erejével, a Szent Szellem erejében, úgyhogy én Jeruzsálemtől és környékétől Illíriáig betöltöttem Krisztus örömüzenetét,

20.   ezért azonban becsületbevágó ügynek tekintettem, hogy ne ott hirdessem az örömüzenetet, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy mások rakta alapra építsek,

21.   hanem ahogyan meg van írva: azok, akiknek nem hirdették (nem adtak hírt róla), meglátják, és megértik majd azok, akik hírét sem hallották,

22.   ez is akadályozott engem oly sokszor, hogy hozzátok elmenjek.

23.   de most nincs már többé helyem ez éghajlat alatt, vágyakozom már elég sok éve hozzátok,

24.   mihelyt Hispániába elmegyek, mert remélem, hogy átutazóban meglátogathatlak titeket, és útbaigazítást kaphatok tőletek, ha előbb veletek is egy kissé beteltem,

25.   most pedig Jeruzsálembe indulok a szentek diakóniai szolgálatára,

26.   mert jónak látta Makedónia és Akhája, hogy közös gyűjtést rendezzenek a jeruzsálemi szentek szegényei javára (számára),

27.   mert így látták jónak, de tartoznak is ezzel nekik, mert ha a nemzetek szellemi javaikban részesültek, kötelesek (tartoznak) a (hús)testet illető dolgokban segítségükre lenni,

28.   ezt mihelyt befejeztem és ráütöttem a pecsétet ezen (szolgálatuk) gyümölcsére, elmegyek rajtatok keresztül Hispániába,

29.   tudom pedig, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus örömüzenetének teljes (bőséges) áldásával érkezem,

30.   arra kérlek pedig titeket testvérek a mi Urunk Jézus Krisztus által és a Szellem szeretete által, tusakodjatok velem együtt imáitokban értem Isten felé (irányában),

31.   hogy megszabaduljak azoktól, akik Júdeában ellenszegülnek és az én jeruzsálemi (diakóniai) szolgálatom kedves legyen a szentek számára,

32.   hogy örömmel jöhessek hozzátok Isten akarata által, hogy körötökben felüdüljek (megpihenjek nálatok).

33.   A békesség Istene pedig legyen mindnyájatokkal. Ámen.

 

1.      A hitben erőtlent pedig karoljátok fel, anélkül, hogy felfogását elítélnétek,

2.      van, aki azt hiszi, hogy minden(félé)t megehet, aki pedig erőtlen (gyenge), zöldségfélét eszik,

3.      aki eszik, nehogy megvesse azt, aki netán nem eszik, aki pedig nem eszik, nehogy elítélje azt, aki eszik, mert Isten őt magáévá fogadta.

4.      Ki vagy te, aki ítélkezel más szolgája fölött? a saját urának áll vagy esik, de állni fog, mert hatalmas ereje van az Úrnak arra, hogy felállítsa,

5.      mert az egyik ugyan az egyik napot a másiknál többre becsüli, a másik pedig egyformának ítél minden napot, ki-ki a saját meggyőződésében legyen határozott,

6.      aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, és aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, mert hálát ad az Istennek, és aki (netán) nem eszik, az Úrért nem eszik és az is hálát ad Istennek,

7.      közülünk senki sem (ön)magának él és senki sem (ön)magának hal meg,

8.      mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha pedig meghalunk, az Úrnak halunk meg, tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.

9.      Mert azért halt meg és lett élővé Krisztus, hogy mind a halottaknak, mind az élőknek Ura legyen,

10.   te pedig mi(ér)t ítéled el a testvéredet, vagy miért nézed le (veted meg) embertársadat, hiszen mindnyájan odaállunk majd Isten ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé,

11.   mert meg van írva: élek én - ezt mondja az Úr -, hogy nekem hajoljon meg minden térd és minden nyelv vallást tesz az Istennek.

12.   azért tehát mindegyikünk magáról ad számot az Istennek,

13.   Tehát többé nehogy ítélkezzünk egymás fölött, hanem inkább azon legyetek, hogy testvér miattatok ne ütközzék meg vagy meg ne botránkozzék,

14.   tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem közönséges önmagában, csak annak, aki közönségesnek tartja,

15.   mert ha az eledeled miatt a testvéred megszomorodik, akkor nem a szeretet szerint jársz el, a te eledeleddel ne veszítsd el azt, akiért Krisztus meghalt,

16.   nehogy káromolják azt, ami nektek jó (csodálatraméltó),

17.   (mert) az Isten királyi uralma nem evés és ivás, hanem igazságosság és békesség és öröm a Szent Szellemben,

18.   mert aki ebben (rab)szolgál Krisztusnak, kedves az Istennek, és megbízható (kipróbált) az embereknek,

19.   ezért tehát törekedjünk azután, ami a békességre és egymás épülésére szolgál.

20.   Az eledel miatt le ne rombold az Isten munkáját, minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközést keltve eszi.

21.   Szép dolog húsételt nem enni, bort nem inni, semmi olyat nem tenni, ami miatt testvéred megbotránkozik,

22.   te azt a hit(hűség)edet, amelyet bírsz magadban, tartsd meg az Isten előtt, boldog az, aki nem ítéli el magát abban, amit kipróbáltnak tart,

23.   aki pedig kételkedik, ha eszik, ítéletet von magára, mivelhogy nem hitből eszik, minden pedig, ami nincs hitből, az bűn.