Amíg a lelkekben a szerelem meg nem érik, mint a jó bor, addig a
testi kapcsolatra nem szabadna eljutni. Egy megalapozatlan kapcsolat
halálra van ítélve, ha nincs beérve a szerelem lelkiekben. Imádkozzunk a
fiatalokért, hogy találják meg Isten értékrendjében a maguk helyét,
legyen bölcsességük és türelmük a nagy ő felismerésében, és várják ki a
megfelelő időt a kapcsolat megpecsételésére, hogy az egy igaz szerelem
szép és maradandó kezdete legyen ami sokáig kitart. Imádkozzunk, hogy a
gonosz ne tartsa azt a sok világi fiatalt sötétségben és találják meg az
istenhez vezető utat.
Amíg a törvényeskedés alapján állunk, számítgatunk. A szeretet nem
számolgat, nem méreget. Nincsenek szabályai, önmagában hordja törvényét;
belső kényszerűség irányítja. Így a szeretet egyúttal igazi szabadság. A
kötelesség emberei készen vannak, ha kiszabott teendőjüket
teljesítették. A szeretet soha nincs készen. Jellemvonása a végtelenség,
mint Istennek, aki maga a szeretet. Aki önelégülten azt gondolja, hogy
megtette kötelességét, abban nincs semmi szeretet.
Amíg régi természetünk szerint élünk, nem is tehetünk mást: engedünk
a testnek és ösztöneinek. De ha hit által új, lelki természetet
kaptunk, akkor felszabadulunk a szomorú kötelezettség alól, hogy a
bűnnek szolgáljunk. Most az a kötelességünk, hogy engedjük, a Szentlélek
határozza meg minden gondolatunkat és cselekedetünket. A Lélek
fegyelmezésével szemben való hűtlenség és lustaság, azaz hogy nem
használjuk fel a lelki erőket, súlyos vétek. Akik a kegyelemmel
játszanak, sokszor mélyebbre esnek, mint akik még meg sem tértek.
Amíg terheid le nem teszed Jézus keresztje alatt, nem veheted fel a
másik ember terhét. Nem szolgálhatsz addig az Úrnak, amíg szíved, lelked
tele van saját terheiddel. Jézus, bűneink terhének a nagy hordozója,
eléd tartja most a vállát, és kéri, hogy nyugodtan vesd reá életednek,
körülményeidnek minden terhét. Az Úr olyan embereket vár, akik szabadon,
vidáman, boldogan mennek Hozzá, akiknek mind a két kezük üres, és alig
várják, hogy mások terhét fölvehessék. Az Úr csak akkor küldhet, ha
letetted sajátodat, hogy felvehesd az Övét, hogy felvehesd az Ige
terhét. Az az Ige terhe, amikor már szorongatja szívedet a mások
veszedelme. Így mondja Mózes: az egész nép terhét hordozzam egymagam?
Lehet, hogy te is mondod: az egész család terhét hordozzam, a gyülekezet
terhét hordozzam? Jézus mondja: “Vegyétek föl magatokra az én igámat,
és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és
nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek” (Mt 11,29). Abban a pillanatban,
ahogy leteszed a tiedet, Vele minden könnyű lesz. Nem leszel fáradt. A
Jelenések könyve mondja: “Terhet viseltél… és az én nevemért fáradoztál,
és nem fáradtál el” (Jel 2,3).