Naplom.com - Naplóm
február 6.2010. február 5.
A tegnap már nincs meg. Elillant, amíg
aludtál. A holnapot még nem birtoklod. Nem költheted el a pénzét, nem
ünnepelheted a sikereit, nem oldhatod meg a rejtélyeit. A napok az élet
falatnyi adagjai: 84 000 szívdobbanás, 1440 perc, a Föld egy fordulata,
egy napkelte és egy napnyugta, 24 még át nem élt, fel nem fedezett óra.
És ha egyik jó napot a másikhoz tudod illeszteni, akkor egy jó életet
fogsz összefűzni. ’Ez az a nap’ – élj benne!”
A teher felvételéhez meg kell hajolnunk. Elbizakodott, öntelt emberek nem alkalmasak a teherhordozásra. A szeretet lehajol és nem vet meg semmi szolgálatot, bármilyen megalázó is az. Kész a másiknak a lábát is megmosni, beteget ápolni: ez Krisztus törvényének a betöltése. Ő hordozta betegségeinket. Gyógyításai nemcsak látványos csodák voltak, Ő belsőleg is magára vette a másik nyomorúságát. Ezért sóhajtott a süketnéma meggyógyításánál és sírt Lázár sírjánál. Az emberi nyomorúság és a halál fájdalmasan nehezedett lelkére. – „Jaj nektek, akik itt nevettek” – akik könnyűvé teszitek az életeteket. Boldogok, akik szenvedést hordoznak, akik nemcsak a saját, hanem a mások fájdalmát is készek magukra venni és a szomorú lelkeket azzal a vigasztalással vigasztalják, amellyel Isten vigasztalta őket. Ha viszont ők jutnak bajba, testvérekre találnak, akik őket imádsággal és tettekkel segítik.
„A tények magukért beszélnek”, meg „a tények makacs dolgok” – szinte közhelyszámba mennek ezek a megállapítások, és mégis: a tényeknél csak az ember szíve tud makacsabb lenni… Egészen biztos, hogy a farizeusok a szívük mélyén igazat adtak a sokaságnak, de érzik, hogy Jézus Messiás voltának elismerése milyen veszélyes lenne saját vallási felfogásukra, egész egzisztenciájukra nézve. A helyzet döntés elé állítja őket, tudják, nem maradhatnak semlegesek, hiszen ami történt, az Jézus szellemi hatalmát jelzi. Ha pedig nem akarják elismerni Jézus isteni hatalmát, akkor kénytelenek ördögtől valónak beállítani a gyógyító, szabadító erő működését. Jézus kérlelhetetlen logikával, példákat felhozva bebizonyítja nekik érvelésük képtelenségét, megállapítva, hogy ez a magatartás nem más, mint a Szentlélek káromlása.
A termékeny ismeret megvilágosodásból és lelki életből fakad, és hogy ezt elnyerjük, kérnünk kell Istentől a bölcsességnek és a kijelentésnek a Lelkét. Ez a Lélek elvezet minket Istennek és az Úr Jézusnak a megismerésére. Megvilágosítja szemünket, hogy mélyebben betekinthessünk annak a csodálatos gazdagságába és reménységébe, amit már most megkaptunk a Krisztus Jézusban. Végül belevisz Isten túláradó erejébe, amely a hívőben megvalósul. Az ilyen megismerés Isten imádásához vezet és megerősíti a belső életet. Ennek gyógyító ereje van. Nagy és termékeny gondolatokkal tölt meg, felemeli a lelket Istenhez és szentséget ad. Az igazi keresztyén Isten boldog gyermekeként él a megbocsátó kegyelem alatt, bízva és gondtalanul Atyjára támaszkodva. Mint ifjak, legyenek erősek, meggyőzve a gonoszt; mint atyák, az érett kor világos tekintetével hatoljanak be Isten örökkévaló Fiának megismerésébe és szeretetébe, amely minden ismeretet felülhalad.
A teher felvételéhez meg kell hajolnunk. Elbizakodott, öntelt emberek nem alkalmasak a teherhordozásra. A szeretet lehajol és nem vet meg semmi szolgálatot, bármilyen megalázó is az. Kész a másiknak a lábát is megmosni, beteget ápolni: ez Krisztus törvényének a betöltése. Ő hordozta betegségeinket. Gyógyításai nemcsak látványos csodák voltak, Ő belsőleg is magára vette a másik nyomorúságát. Ezért sóhajtott a süketnéma meggyógyításánál és sírt Lázár sírjánál. Az emberi nyomorúság és a halál fájdalmasan nehezedett lelkére. – „Jaj nektek, akik itt nevettek” – akik könnyűvé teszitek az életeteket. Boldogok, akik szenvedést hordoznak, akik nemcsak a saját, hanem a mások fájdalmát is készek magukra venni és a szomorú lelkeket azzal a vigasztalással vigasztalják, amellyel Isten vigasztalta őket. Ha viszont ők jutnak bajba, testvérekre találnak, akik őket imádsággal és tettekkel segítik.
„A tények magukért beszélnek”, meg „a tények makacs dolgok” – szinte közhelyszámba mennek ezek a megállapítások, és mégis: a tényeknél csak az ember szíve tud makacsabb lenni… Egészen biztos, hogy a farizeusok a szívük mélyén igazat adtak a sokaságnak, de érzik, hogy Jézus Messiás voltának elismerése milyen veszélyes lenne saját vallási felfogásukra, egész egzisztenciájukra nézve. A helyzet döntés elé állítja őket, tudják, nem maradhatnak semlegesek, hiszen ami történt, az Jézus szellemi hatalmát jelzi. Ha pedig nem akarják elismerni Jézus isteni hatalmát, akkor kénytelenek ördögtől valónak beállítani a gyógyító, szabadító erő működését. Jézus kérlelhetetlen logikával, példákat felhozva bebizonyítja nekik érvelésük képtelenségét, megállapítva, hogy ez a magatartás nem más, mint a Szentlélek káromlása.
A termékeny ismeret megvilágosodásból és lelki életből fakad, és hogy ezt elnyerjük, kérnünk kell Istentől a bölcsességnek és a kijelentésnek a Lelkét. Ez a Lélek elvezet minket Istennek és az Úr Jézusnak a megismerésére. Megvilágosítja szemünket, hogy mélyebben betekinthessünk annak a csodálatos gazdagságába és reménységébe, amit már most megkaptunk a Krisztus Jézusban. Végül belevisz Isten túláradó erejébe, amely a hívőben megvalósul. Az ilyen megismerés Isten imádásához vezet és megerősíti a belső életet. Ennek gyógyító ereje van. Nagy és termékeny gondolatokkal tölt meg, felemeli a lelket Istenhez és szentséget ad. Az igazi keresztyén Isten boldog gyermekeként él a megbocsátó kegyelem alatt, bízva és gondtalanul Atyjára támaszkodva. Mint ifjak, legyenek erősek, meggyőzve a gonoszt; mint atyák, az érett kor világos tekintetével hatoljanak be Isten örökkévaló Fiának megismerésébe és szeretetébe, amely minden ismeretet felülhalad.
hozzászólások
Még nincs hozzászólás!
hozzászólás írása
Hozzászólás írásához be kell lépni!
2005 © www.intranet.hu