Naplom.com - Naplóm

Remélem jól van...

Ez a rohadt űr.... hiányzik.

Mint látható, mostanában ritkán ragadok billentyűzetet. Ennek többek közt egyik fő oka, hogy nincs hely ahol írhatnék. Ott ahol úgy vagyok van erőm hozzá, ott nem ülhetek le csak úgy írni. Ahol meg lehetne és még géphez is jutok alkalomadtán, ott már nem megy.

Eltökéltnek érzem magam, ez most pont elég ahhoz, hogy megmentsen a jelenemtől. Van, hogy álmodunk valamit, pardon, elhatározunk valamit, hogy nem úgy lesznek a dolgaink ahogy vannak. Ez az jelenen azonban mit sem segít. Mintha egy szemétdobon ülve távcsővel kémlelnénk a zöld rétet a távolban - egyszer majd eljutunk odáig.
Elegem lett belőle, így hát menekülök másba. Nem tudom hogy fog telni a nyaram utolsó hónapja, mit tartogat még... Minden esetre szerzek valami munkát, amivel keresek egy kis fagyira valót, hogy ne lehessen ez probléma.

Most úgy vagyok, vannak dolgok, amiket el kell érnem. Nem azért mert fontosak, szeretném őket, hanem hogy meglegyenek. Gépfelújítás, jogsi, gyűjtögetni kocsira esetleg, nyaralásra, telelésre- igaz egyik sem érdekel igazán...

---

Eredetileg arról szerettem volna írni, milyen furcsa és különös, nyugodt érzés gyermekkori barátok közt tölteni a napot, még, ha az egész kissé kaotikus is, és céltalan.

De nem, mert megint felb**k az ember agyát, üvöltöznek, minden régi szart az ember fejéhez vágnak. Még, ha nem vettem volna ma 36 liter üdítőt, amiből 24 dobozt haza is cipeltem a világ végéről másod magammal, csak azért mert akciós, hogy aztán pofámba kapjam, más nem kap ilyen üdítőt, nevetséges. örültem, hogy hasznom veszik valamiben, hogy segíthetek valamit, aztán ezt kapom, megszokom lassan, mint mindent amit le kell nyelnem.

“A gondolat örök - amint megszületett visszavonhatatlanul éli életét.

Gondoltál-e valaha arra, hogy valaki beleláthat a gondolataidba?

Gondoltál-e valaha arra, mi történne veled, ha valaki tudomást szerezne minden titkos gondolatodról?

Gondoltál-e valaha arra, hová kerülnek azok a gondolatok, amelyeket nem mondasz ki, és nem váltasz tettekre, melyekről - úgy hiszed -, rajtad kívül senki sem tudhat?

Gondoltál-e valaha arra, mi történne a világgal, ha minden, de minden gondolatod - a szép és a jó, a kegyetlen és az irgalmatlan -, ami valaha eszedbe jutott, megvalósulna?

Gondoltál-e arra, hogy vannak helyes, és vannak gonosz gondolatok, melyek - bár nem mondjuk ki, és nem váltjuk valóra őket - saját életet élnek a világegyetem hatalmas körében?

Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?

Gondoltál-e arra, hogy egyetlen egyben nincs különbség jó és rossz gondolat között? Tudod-e, hogy mindkettő visszavonhatatlan?

Tudod-e, hogy van Valaki, aki a visszavonhatatlan gondolatokat elgondolta, és ez a Valaki te magad vagy, aki éppúgy örök, mint a gondolat, amelyet elgondoltál?

Tatiosz