Február 28.Melyek lennének tehát az ország legsúlyosabb demográfiai válságtünetei?

 Ezek a következők:

1. A gyermekszületések alacsony száma, illetve elmaradása

2. A népesség koronkénti szerkezetének eltorzulása (elöregedés)

3. A népesség csökkenése

4. A házasságkötések elmaradása (bizalmi válság)

5. Munkanélküliség

6. A szociális ellátórendszer igazságtalanságai

7. Súlyos etnikai feszültségek

Február 28.

2009. november 1.

Ezen a napon meglátogatjuk azokat a jegyesegyetlenemmel, akik már nincsenek közöttünk. Imádkozunk a sírjuk mellett, és mécseseket helyezünk ki. Hogy hol kezdjük azt közösen döntjük el, de szerintem az lenne az illő, ha először az ő felmenőit keresnénk fel.

2009. november 2.

2009.11.02. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, s újból elkezdjük megtárgyalni a leendő családunkat. Nagyon okos, ész érveivel mellette állok, mivel érte vele hozzá amíg létezhetem, s ő ezt nagyon jól tudja.

2009.11.02. 7:00 Újból elővesszük a régi fényképeket, de most ...

2009. 11.02. 11:00 Elmegyünk egy rövid sétára az ebéd előtt, s most ő tanít engem, nagyon boldog vagyok és büszke vagyok rá.

2009. 11.02. 14:00 Kicsikét hosszabbra sikerült a séta, mikor megérkezünk nekiállunk takarítani. Majd amikor ezzel készen volnánk, táncba viszem a legszebb zene dallamára. ...

2009. november 3.

2009. 11.03. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, és mivel tegnap már megbeszéltük, hogy megyünk tanulni tőlem, ezért ő elhatározza, hogy megint csak egy füzetet viszünk magunkkal, és csak egy tollat és egy ceruzát. Sejti a jegyesegyetlenem, hogy merre fogunk menni, de én csak annyit mondok: Szeretlek, amíg létezhetem! Ő szintén ugyanúgy vall, és kéz a kézben elmegyünk tanulni egymástól.

2009. 11.03. 8:00 Megérkezünk Pilisszentlélekre, ....

2009. 11.03. 12:00 Megérkezünk Pilisszentkeresztre, ...

2009. 11. 03. 17:00 Visszaérkezünk, és egymás karjaiban eltesszük magunkat holnapra, amikor is ...

2009. november 4.

Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, majd eldöntjük, hogy ki nem tesszük a lábunkat otthonról. S majdan az ágyból, is csak annyi időre kellünk fel, ha valami valamelyikünknek kell.

2009. november 5.

2009. 11.05. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, és eldöntjük azt a dátumot, amit már nem lesznek képesek megakadályozni. Nagyon örülünk ennek a döntésünknek, s a jegyesegyetlenem azt mondja nekem, hogy a házastársi neve legyen meglepetés. Én egy kicsit kíváncsi vagyok, de érte vele nagyon boldog a szerető karjainak puha ölelésében.

2009.11.05. 10:00 Elmegyünk egy templomba, majd egy másikba, és ...

2009.11.05. 14:00 Mikor visszaérkezünk, a neki írott verseimből akar felolvasni a jegyesegyetlenem, de úgy, hogy közbe elmondjuk mindketten mit éreztünk amikor írtam és ő olvasta a gyönyörű szép barna szemeivel.

2009.11.05. 18:00 Újabb kényes kérdést tesz fel, én rá akarom hagyni a döntést, de ő szeretné, ha ezt is eldöntenénk még az esküvőnk előtt.

2009. november 6.

2009.11.06.4:00 Egyszerre ébredünk, és közös imáink után nekiállunk dolgozni a jegyesegyetlenemmel. Hogy mit dolgozunk, azzal harmonizáljuk össze a tevékenységeinket. Érvek és vélemények hangzanak el közöttünk, melyet jó alaposan megfontolunk a jegyesegyetlenemmel.

2009.11.06. 11:00 Pihenőt veszünk ki, és pihenésképpen előveszünk egy füzetet, és kettőnk közé az asztal közepére tesszük. Majd mikor valamelyikünknek írni támad kedve a füzetbe, a másik ráteszi a kezét az ő kezére, és ez addig mehet ...

2009.11.06. 14:00 Folytatjuk a jegyesegyetlenemmel, az érvek és vélemények vizsgálatát, de valami oknál fogva nagy felelősségnek érezzük dönteni sokukról, így későbbre halasztjuk.

2009.11.06. 20:00 Esti séta a jegyesegyetlenemmel, a lényege ő vezet, én követem, majd mikor elértünk egy ponthoz, fordítva...

2009. november 7.

Kirándulni támad kedvünk a jegyesegyetlenemmel, hogy hová, azt maradjon titok. Mikor megérkezünk arra a helyre, akkor már ő is tudni fogja, miért ide kellett jönni ezen a napon.

2009. november 8.

...

2009. november 9.

Ezt a napot teljesen a táncnak szenteljük a jegyesegyetlenemmel, bízóm benne, hogy tudja-e egyáltalán, hogy miért ezt a napot kell ennek szentelni.

2009. november 10.

...

2009. november 11.

...

2009. november 12.

...

2009. november 13.

....

2009. november 14.

....

2009. november 15.

....

2009. november 16.

...

2009. november 17.

...

2009. november 18.

Ezt a napot teljesen a csendnek szenteljük a jegyesegyetlenemmel, bízóm benne, hogy tudja-e egyáltalán, hogy miért ezt a napot kell ennek áhítatos lelkülettel szentelni.

2009. november 19.

....

2009. november 20.

....

2009. november 21.

....

2009. november 22.

....

2009. november 23.

....

2009. november 24.

....

2009. november 25.

....

2009. november 26.

....


Február 28.Elképzelt, ha már helyreállt volt az, aminek meg kellett volna történnie

2009. október 22.

Ez a leírás-sorozat remélem sokatoknak segít, akik hasonló helyzetben vannak. Vannak előzményei, mint ahogyan gondolom nektek is. 2007. november 3. 2008. április 05. 2008. december 19. 2009.március 26. -csak négy dátum először is talán-

Sajnos, még ez csak egy elképzelt, de eddig sem rajtam múllott, hogy ez ne így legyen. Nem kell sajnálni engem, annak kell segíteni, aki a jegyesegyetlenem! Nem kell aggódni miattam, inkább ha készek vagytok segíteni jegyesegyetlenemnek, akkor azt megköszönöm a nevünkben, innen a távolból is. Lesznek részek, amelyek kipontozva lesznek, de minden esetben én a harmónikus életszövetséget tartom a legfontosabbnak.

Akkor a történet:
2009. 10.22. 4:22 Minden egyes telefonszámomra és minden postafiókomba megérkezik a jegyesegyetlenem telefonszáma, a postafiókjaimba még a talpacskáiról készült képet is elhelyezi.

2009. 10.22. 4:44 Fel akarom hívni, de inkább írók neki levelet, mivel bizonyosságot akarok tőle, hogy tényleg ő a jegyesegyetlenem.

2009.10.22. 12:00 Dél körül megérkezik az újabb levele, melyben megtalálhatóak a közös imáink.

2009.10.22. 12:24 Felhívóm telefonszámán, de a jegyesegyetlenem nem veszi fel

2009.10.22. 14:00 Megérkezik egy érdekes levél a jegyesegyetlenemtől, melyben leírja a késedelmének okát.

2009.10.22. 14:22 Felhívóm telefonos elérhetőségén a jegyesegyetlenemet. Végre felveszi a telefonját. Végre beleszól a telefonjába, és egy elég érdekes beszélgetés alakul ki, melynek már régebben meg kellett volna történnie. Közben bekapcsoljuk a gmailes csevegőnket is, hogy még alaposabban megbizonyosodjunk egymásról, majd megbeszéljük a nap hátralevő részét. Sokáig beszélgetünk és sokáig írógatunk, annyira meghatódunk, hogy megbeszéljük az indulásomat hozzá.

2009. 10.22. 17:00 Elindulok a jegyesegyetlenemhez, csak magamat viszem, mivel ő ezt kérte. Félóránként hívjuk egymást, félóránként fél órákat beszélünk.

2009.10.22. 22:15 Megérkezek a jegyesegyetlenemhez, megfogom a kezét és hallgatom kedves szavait, nézem boldog mosolyát, majd ő behív magához. Tisztában van vele, hogy .... kell ülnie. Tisztában van vele, hogy beszélgetni fogunk. Kicsit meglep engem a jegyesegyetlenem, s boldogan elfogadok tőle mindent.


2009. október 23.

2009.10.23. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, elhatározzuk, hogy közösen fogunk imádkozni. Egymással szemben letérdelünk vele, csak a mutatóujjunk érnek össze. Először a közös imáinkat mondjuk el közösen egymást segítve, majd a legfontosabb imádságokat is sorra vesszük.

2009.10.23. 4:44 Megkérem a jegyesegyetlenemet arra, hogy semmiféle kozmetikumot ne használjon ma reggel. Ő ezt boldogan megteszi, bár szerintem csak sejtése lehet, hogy miért kell nekünk ezt tenni. Levágjuk egymás haját, úgy ahogyan gondoljuk, hogy elfogadjuk, majd a jegyesegyetlenem összekészít egy kicsi elemózsiát és elindulunk egy tanulmányi útra, melyet mással nem osztok meg ilyenformában.

2009.10.23. 5:00 Elindulunk Dömösre, ha képes már akkor elérni azt a harmóniaszintet, akkor előbb fogunk odaérni, közben beszélgetünk és a Bibliát hallgatjuk. Elmélkedünk és figyelünk egymásra kéz a kézben.

2009.10.23. 7:00 Megérkezünk Dömösre, majd elindulunk a csodafa felé, a közeli forrásban megmosom a jegyesegyetlenem lábait, ...

2009.10.23. 12:00 Elindulunk Dobogókő felé, közbe-közbe meg-megállunk és irógatunk abba a füzetbe, amit hoztunk. Akivel találkozunk, megfigyeljük őket, és beszélgetésbe is elegyedünk néhányukkal. Amikor megéhezünk, megebédelünk- -oly módon, ha nem vagy képes megenni, akkor éhenmaradsz- . Egy kicsit lepihenünk az egyik padra, majd a másik padra és gondolkodván elmélkedünk és ezt megosztjuk egymással.

2009.10.23. 14:00 Megérkezünk Dobogókőre, de sajnos itt már keveset időzünk, hogy miért időzünk keveset, azt döntse el mindenki magában ...

2009.10.23. 15:30 Megállunk a Pilisszentlélek felé menő út mellett, de sajnos nem megyünk be, későbbre tartogatom a jegyesegyetlenemnek azokat a felismeréseket. ...

2009.10.23. 17:55 Visszaérkezünk, ahonnan indultunk, és annyira fáradtak vagyunk, hogy úgy ahogyan vagyunk lepihenünk egymás karjainak forró ölelésében. Közbe-közbe, míg el nem alszunk beszélgetünk egymással imádkozunk egymásért és másokért.

2009. október 24.

2009.10.24. 4:00 Egyszerre ébredünk, de valami miatt nem is akarunk felkelni a puha meleg takaró alól. A jegyesegyetlenem el akar menni zuhanyozni, én meg azt mondom neki: Rajtad áll kedvesem, mikor fogod átvenni a láthatót, amit eddig neked tartogattam. Erre őneki is lustálkodni támad mellettem.

2009. 10.24. 7:00 Elhatározzuk közösen, hogy még alaposabb harmónikus életszövetségünk érdekében, ma csendes napot tartunk. A szájunkat csak evésre és ivásra használjuk, más esetben a végtagjaink és mimikánk segítségére hagyatkozunk. Kisebb-nagyobb kihágásaink mindkettőnknek vannak, de megbocsátjuk egymásnak.

2009.10.24. 11:00 Ekkor minden telefont kikapcsolunk, csak egymás szívverését szeretnénk hallani. Nagyon szép hang, ahogyan felelgetnek egymásnak szívünk. Boldogok vagyunk, valahogyan nem tudom, hogy hogyan hozza szóba a jegyesegyetlenem a pecsétet. Én nem viszakozok, ő egy kicsikét megilletődik a lépésemen, mert nem meri gondolni, amit kellene gondolnia. ...

2009.10.24. 18:00 Lepihenünk és tervezgetjük a jövőnket. Sok csókot cserélünk egymással, majd egy hirtelen jövő gondolattal előszedi nekem az orvosi jelentéseit, nekem inkább zuhanyozni támad kedvem. Ő egy kicsit gondolkodik rajta, ....

2009. október 25.

2009.10.25. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, majd az ágyban meghallgatjuk egymás gondolatait a nap hátralevő részére.

2009.10.25. 7:00 Most már mindent együtt csinálunk, zuhanyzunk közösen, a párunk ruháját választjuk ki és öltöztetjük fel, s tudjuk, hogy délután újabb boldog döntéseket kell meghoznunk. Sokan félnek ezektől a döntésektől, lehethogy ezért művelték velünk, de én egymásért boldogan megteszem.

2009.10.25. 8:00 Elkezdjük a misekörútunkat, akik voltak hasonlón azok tudják, hogy miből áll.

2009.10:25. 14:44 Bekapcsoljuk az internetet, és jön az, amitől nagyon sokan félnek, de egymásért boldogan megtesszük. Indokokat és ellenérveket teszünk, hogy meghagyjuk, vagy nem hagyjuk meg a közösségi portálon való jelenlétünket. Mindent közösen megbeszélünk, mindent közösen átvizsgálunk. Jelenleg én úgy gondolkodok, nem titok, egyedül csak azt hagyom meg, ami közös profil a jegyesegyetlenemmel.

2009.10.25. 19:00 Továbbmegyünk és a következő célpont a postaládáim tartalma, előtte eddig sem volt titkom, de hogy még jobban bízzon bennem megkapja a fiókjaim tartalmát, és tegyen vele amit akar, én legszívesebben itt is közös fiókokat látnák szívesen.

2009. október 26.

2009. 10. 26. 4:00 Hosszú volt a nap, ideje pihenni egy kicsit.

2009. 10. 26. 10:00 Folytatjuk a levelezésünk átnézését a jegyesegyetlenemmel.

2009. 10:26. 19:00 Elmegyünk városba esti sétára a jegyesegyetlenemmel.

attól függően milyen hideg van ...

amikor visszaérkezünk, újabb titkokat fedek fel előtte, de csak úgy tehetem, hogy rávezetem

2009. október 27.

Ezt a napot teljesen a táncnak szenteljük a jegyesegyetlenemmel, bízóm benne, hogy tudja-e egyáltalán, hogy miért ezt a napot kell ennek szentelni.

2009. október 28.

2009. 10.28. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, elhatározzuk vele, hogy megtesszük a következő látható lépést a házasság felé, ezért a nap folyamán elmegyünk a jegygyűrűinket megcsináltatni.

2009. 10.28. 4:45 Táncolni támad kedvünk.

2009. 10.28. 7:00 Elkezdjük megtárgyalni azokat a projekteket, amiket bevontam a közösbe. Többször is átgondoljuk, átelemezzük, mert ... Amelyiket elfogadjuk, azt ...

2009. 10. 28. 14:00 Ékszerészhez kéz a kézben sétálunk, és kiválasztjuk milyen gyűrűt akarunk földi életünk végéig hordani házasságunk idején. Nem választunk túl cifrát, a lényeg a szimbólikus harmónián van. ...

2009.10.28. 19:00 Először imádkozunk, majd azután folytatjuk, amit már elkezdtünk. ...

2009. október 29.

2009. 10. 29. 4:00Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, majd mindent egyszerre teszünk a nap folyamán. Egy kicsit nehéz lesz, de mindketten mindenképpen meg akarjuk tenni egymásért.

2009. 10.29. 5:00 Elővesszük a múltban elkövetett bűneinket, és alaposan átgondoltan megbocsátjuk egymásnak, majd pedig segítő kezet nyújtunk egymásnak, hogy többet ne történhessen meg.

2009. 10. 29. 19:00 Jön a következő kényes téma, az, hogy hol lesz majd a várvavárt esküvőnk után a közös családi fészkünk. Minden eshetőséget számba veszünk, ...

2009. október 30.

Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, és egész napon keresztül imádkozunk egymásért.

2009. október 31.

2009. 10. 31. 4:00 Egyszerre ébredünk a jegyesegyetlenemmel, tisztában vagyunk vele, hogy ezt a napot a következő napok gyanánt is régebbii képeink nézegetésével és érdekes történetekkel töltjük.

2009. 10. 31. 12:00 Elmegyünk sétálni a városba, úgy megyünk, hogy figyeljük az embereket.

2009. 10.31. 15:00 Hosszú nyúlt séta után, közben bevásárolunk és eldöntjük, hogy pihenni fogunk egymás karjában. Közben pedig történeteket mondunk el egymásnak.

2009.10.31. 18:00 Ekkortájt bekapcsoljuk a számítógépet, s úgynevezett levelek olvasásával töltjük az est hátralevő részét.

Február 28.Ki(k) lesz(nek) a következő(ek)?

Velünk is sokszor előfordulhatott, hogy olyan embertől kaptuk a sebeket, akit szeretünk. Lelkileg ezt soha nem könnyű feldolgozni. Sok esetben egy életen át tartó harag lesz a másik iránt. Minden eset más, de bölcsen kell viselnünk, mert különben megmérgezheti a mindennapjainkat.

Először is sajnos senki sem tökéletes, és ebből adódóan, nincs olyan ember, akiben ne csalódnánk legalább egyszer az életben. Ha már ezt tudatosítjuk magunkban, akkor könnyebb feldolgozni. De ilyenkor jön az a mondat, hogy „Azért ez már durva, amit tett! Ezt soha nem gondoltam volna róla!” Természetesen nem mindegy, milyen mértékben bántanak meg minket, mert valóban a bizalom elszállhat egy pillanat alatt, amihez sok idő, és bizonyítás kell, hogy visszajöjjön.

Viszont ha valaki valóban megbánja, amit tett, akkor kötelességünk megbocsátani neki. Ha megbocsátunk, nem jelenti azt, hogy minden a régi, de nem tarthatunk örök haragot. Óvatosan újra kell építeni azt a kapcsolatot, és vigyázni arra, hogy még egyszer ne történhessen meg hasonló eset.

Február 28.

Megjött 2010!

Régi jó szokása a magyar embereknek,
Esztendőt temetni összesereglettek.

Esztendőt temetni, újat köszönteni,
Múltból a jövőbe bátran tekinteni.

E szokáshoz híven összesereglettünk,
Hogy az elmúlt évtől szépen búcsút vegyünk.

Búcsút vegyünk annak öröm, bánatitól,
Eredményeitől és kudarcaitól.

Nem volt sikertelen az elmúlt esztendő,
Áldásban, termésben nem volt szűkölködő.

Isten megáldotta verejtékhullásunk,
Ha nem is színültig, tele a hámbárunk.

Szőlőhegyeink is gazdagon teremtek,
Vidámító jó bort bőven csepegtettek.

Barátságot szőni, bánatot felejtni,
Sógorság, komaság összejön vigadni.

Összejön, de szemét a jövőbe veti,
Vajon mit takar az? Folyton azt kérdezi.

Örömet takar-e vagy pedig bánatot?
Sikert, eredményt-e vagy pedig kudarcot?

Ne felejtsd, jó népem: a haladás titka,
Ma is, ezután is: imádság és munka.

Küzdj, és bízva bízzál, szükség az imádság,
Emberé a munka, Istené az áldás.

Örömmel köszöntlek ez Újesztendőben,
Áldás szálljon rátok gazdagon és bőven.

Mezőn kalász nőjön, réten fű zöldüljön,
Munkában a nóta vidáman csendüljön.

Miben szűkölködünk? ? ami még meg nincsen,
A beállott Újévben adja meg az Isten.

Ez a kívánságunk, ami még úgy kéne,
Megértést és békét a népek szívébe.

Hogy keresztény néped megtérjen és éljen,
Sok szenvedés után boldog időt érjen.

Adjon az Úristen ez újévben víg kacagást, csengőt,
Adjon Isten mindnyájunknak Boldog Újesztendőt.

****
Adjon Isten füvet, fát,
Teli pincét, kamarát.
Sok örömet e házba,
Boldogságot hazánkba!
Este harangszóra, gilingalangóla,
Azt hirdeti, itt az évnek, itt a fordulója.
Azért friss egészséget,
Bort, búzát, békességet.
Adjon Isten bőven,
Az újesztendőben.
Ez újév reggelén minden jót kívánok,
Ahova csak nézek, nyíljanak virágok!
Amennyi az égnek lehulló zápora,
Annyi áldás szálljon gazduram házára.

Újesztendő, vígságszerző most kezd újulni,
Újuláskor víg örömmel akkor hirdeti,
Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.
Legyetek hát az Istennek igaz hívei.

****

Egy jól sikerült év receptje

Vegyünk tizenkét hónapot
és tisztítsuk meg a keserűségtől,
büszkeségtől, kapzsiságtól, irigységtől,
pedánsságtól, félelemtől.
Osszuk fel a hónapokat
harminc vagy harmincegy napra,
így a készletünk elég lesz egy évre.
Minden nap külön lesz elkészítve:
egy rész munkából,
egy rész nyugalomból,
két rész vidámságból és humorból.
Keverjünk ehhez:
három púpozott evőkanál optimizmust,
egy kávéskanál türelmet,
egy csipetnyi tapintatot.
Ezután az anyagot
bőven öntözzük szeretettel.
A kész ételt feldíszítjük
egy csokor fi gyelmességgel.
Naponta tálaljuk
derűsen,
egy csésze frissítő kávéval
és határtalan
isteni bizalommal.

****
B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek  malaca,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

K erüljön betegség, bánat messzire,
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe!
V ágyaid sorra valóra váljanak,
Á lnok szavak többé ne bántsanak!
N övekedjen az igaz barátok tábora,
O kosan élj, ne legyél ostoba!
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!


Akár feltehetném a jegyesegyetlenemnek is...

Vártam, hogy ne kelljen idetennem, de valami oknál fogva nem jöttél rá, a kérdés amelyen érdemes lenne elgondolkozni:


Mit gondolsz miért ajánlotta fel a lelkitársad, hogy telefonszámot kapsz a telefonszámai közül tőle?



Tisztelt váci Krisztina!

Bocsánatot kérek, hogy nem előbb írtam meg, de bíztam benne, hogy talán tudni fogod kimondani azt a szót, hogy VÉTKEZTEM! Ezt kellene kimondanod, de még látom várakozó állásponton vagy. Azt is tudom, mi akadályoz meg benne, ezért ha megengeded elmondok dolgokat, amit eddig leszűrtem, bár jobban tennéd, ha minden blogjához hozzászólnál azzal a pár szóval, mellyel bizonyára minden helyrerázódhatna. Remélem tudod, melyek ezek a szavak. Tudod, amikor odamegyek a lelkitársad webnaplóira, vagy ránézek a sírás kerenget, az emberek irigysége miatt. Hogy miért, azt magad is tapasztalhatod, de ha megengeded elmondom, mégha ezzel meg is támadsz minket. El kell mondanom, félsz és aggódol, hogy nem leszel megfelelő a lelkitársadnak. Úgye így van? Ne féljél, a félelem nagyon rossz tanácsadó. Aggódni pedig semmi értelme, egy perccel sem tudod meghosszabbítani az életedet. Rajtad áll, hogyan teszel. Én, ha kell segítek neked, de ezt neked kell megtenned, ha már megoldottad annak idején, hogy átvetted a lelkitársadtól a személyes találkozó megszervezését. Hát mit ne mondjak, jól átvetted, csak éppen magad sem tudod, akkor most hogyan rakjam rendbe amibe másokra hallgatván saját magad szúrtad el az életedet.Mégis mit gondoltál, amikor már a családról is beszéltetek? S a lelkitársadtól megkaptad azt a szép mondatot: "Csakis tőled, te kellesz, te leszel nékem!" Ne sírjál! Jó alaposan gondold át, mit okoztál mások által a saját és lelkitársad életében. Nézd meg azt a törést, nézd meg azt a szakadékot! Ezt egyedül TE tudod helyrehozni, de ha jó neked az, hogy annyi embert igaz erkölcs hite által megfed, akkor csak nyugodtan hallgass! Nyugodtan hallgass továbbra is olyanokra, akik már eddig is mennyi elvesztegetett időt okoztak. Nyugodtan hallgass rájuk, inkább tudod, bocsáss meg nekik, és menjél személyesen a lelkitársadhoz! Azt, hogy ezek után, hogyan tudod helyrehozni, azt a naplórendszerünk tagjain megtalálod. Nem kell félni, te is azt akarod, amit a lelkitársad, tudod ezt ne felejtsd el: JOGOD VAN HOZZÁ! Hogy hogyan értem, amit igértetek azáltal lényegében házastársak vagytok. Jól hallod, ezért semmi titkotok nem lehet egymás előtt, nem kell azért sírni, mert nem kapod meg amit kívántok. Nem kell sírni, nem kell sírni, bár gondolom most már sírsz. Elfogadtad, ha gondoskodni akar rólad, akkor gondoskodni is fog. Elfogadtad, s ne azon monfordírozzál, hogy bemehetsz hozzá-e zuhanyozni, inkább azon ha nem vagy képes bemenni hozzá! Elfogadtad, ha az első napon lecseréli a ruhatáradat, akkor figyeld meg a gondoskodását. Ne higyjél a pletykáknak, de ha kurva akarsz lenni, akkor csak nyugodtan hordjál erkölcstelen öltözékeket. Ő a lelkitársad, te pedig szerintem már kidobáltad azokat, amelyek miatt olyanokat aggattak rád. Csak a lelkitársaddal létrejövő családodra figyeljél, megteheted. S emlékezzél, miért kérte, hogy menjetek el gyónni? S emlékezzél, vésd alaposan a fejedbe, VÉTKEZTEM AZ ÉG ELLEN ÉS TE ELLENED, s ígérem ... Ennyi az egész, nem kell félni. Ha elmennék most Vácra, akkor nagy valószínűséggel engem is letagadnál. Ilyen vagy, ezt jól tudja a lelkitársad is. Nincsen az, hogy nem ért meg, megbocsát. El tudod fogadni, hogy megbocsát, mert azt akarja, hogy melleted legyél boldog. Talán nem akarod? Én sejtem, hogy akarod, tehát akkor tovább segítek. Most lehethogy ez neked nem fog tetszeni, de talán rájössz, hogy ezáltal hamarabb a lelkitársad karjainak ölelésében lehetsz. Mindenkor úgy keljél fel, mintha melletted lenne. Úgy tisztálkodjál, mintha ő téged, te őt. Úgy reggelizzél, mintha ő minden második kanállal neki adnál. De még menjünk tovább... Úgy menjél munkába, mintha ő kísérne el, és vele dolgoznál. Úgy ebédeljél, mintha ő ölében ülve fogyasztanád el... Remélem érted, tehát a lényeg... mintha már ő is személyesen ott velem. S a legfontosabb, annyiszor mond ki a nevét, ahányszor csak tudod egy nap alatt. Rajtad áll, mikor, ha képtelen vagy megtenni amit átvettél kezdeményezést, add át neki, a naplórendszerünkben megtalálod, azt is hogyan lehet átadni. Ne ijedjél meg, s ne mások lelkitársára vágyjál, amikor neked ott van a lelkitársad, tudod ki az, csak éppen írnia kellene neki minden címére, minden telefonszámára! Ennyi az egész, ha a boldogságotokat nem tartod ennyire fontosnak, akkor kérjél segítséget olyanoktól, akik már megtették. Könnyű nekik, gondolod, de ők megtették. Annyi és annyi történet van a naplórendszerünkben is, hogy valamelyiket könnyen magatokévá képes vagy tenni. Ne sírjál, hanem tedd meg, Ő abban a hiszemben van, hogy történt veled valami, azért nem vagy elérhető. Ne sírjál, hanem, építsd vissza amit mások el akartak töletek venni, ha pedig segítség kell, először kérjél a lelkitársadtól, úgyhogy amikor lefekszel pihenni használd a közös imáitokat. S a legfontosabb, mindenkor próbáljál menni hozzá, a lelkitársad sohasem utasít el, búj szépen mellé, és öleld át szorosan, s ha ügyesen csinálod tudni fogod, mikor kelt fel, s neked is akkor talpon kellene lenned. Ne feledd, nem vehetik el, ne féljél, ne aggódjál, JOGOD VAN HOZZÁ!, akár az első személyes találkozáson is! S ha már a gyónásról beszélt, meg az esküvőtökről, amire el kellett volna menned, akkor bizonyára komolyan mondta, mert képtelenség a lelkitársadnak álcázni magadat. Nem tudod, nyugodjál meg, lépd meg, segítek, ha kell segítség, de először próbáld a lelkitársad felöl. Úgye tudod, mi az első, többször átolvasni a leveleit. Úgye tudod, mi a második, többször átgondolni a leveleinek tartalmát. S úgye tudod, mi a harmadik, megindulni hozzá minél előbb személyesen. Üdvözlettel: drAL (wwww.andre.hu)


Tisztelt soproni Erzsébet!

Tehát nemrégen megkaptad a lelkitársad teljes ruhatárának leírását harmadszor, amikor visszaigazoltad olyan helyen, ahol még ezidáig nem tetted meg. Erre neked, úgy kell elküldened a teljes ruhatárad leírását, ahogyan a lelkitársad tette meg. Csak olyanokat írjál be, amit kész vagy belevinni a közös családi életetekbe. Ha tanácsolhatnám, ami valószínűleg számodra nehéznek fog tűnni, amit a lelkitársadnak igértél tedd meg, de úgy hogy először is az édesanyjának írjál egy levelet, amelyben ténylegesen vázold komolyan a helyzetet, a múltadat és a jelenedet, tudod féltik az anyák fiaikat, erre gondolj, s így írd meg, majd amikor ezt megtetted, még ne zárd le, hanem jön amit már régen meg kellett volna tenned. Fogsz egy borítékot, és egy másik papírt, majd a lelkitársad karjai közé képzeled magadat, és leíród a férjezett nevedet arra a papírra, és jó alaposan lezárod. Amikor ezzel készen vagy, meg próbálod magadat abba a helyzetbe alkotni, hogy az első személyes találkozó, az egy hatalmas válaszfal. Rajtatok múlik, de azért szeretnék segíteni nektek. Írd meg azt a levelet a lelkitársad édesanyjának, s lényegében helyreállítva van a helyzetetek. Most már csak rajtad múlik, bár meg kell jegyezzem a lelkitársad, is hasonlóképpen gondolkodik, mint ahogyan Én is. Tehát, amikor megérkezel hozzá, előtte minden e-mail címén tudatod, s SMS-t is küldesz neki. Megvárod, hogy ő felhívjon, és ha már felhívott, akkor a következőket ne felejtsd el, amiben a férjezett neved van azt kell átadnod a lelkitársadnak. Amit édesanyjának írtál, jól jegyezd meg, ha felbontja előtted, akkor ugyanúgy támadni fog, mint ahogyan érezheted. Erre egyetlen lehetőséged van, vigyázz mert ezen sok minden múlik, figyeld meg, hova kapod az első csókodat a lelkitársadtól, ha pedig kérdezi a lelkitársad édesanyja, hogy külön szobában, akkor határozottan, bújjál a lelkitársad karjai közé, s ezzel lényegében elmondtam nektek mindent, remélem hamarosan megteszed amit már igértél a lelkitársadnak, legyetek boldogok. Még valami, ne vedd személyeskedésnek, de mint most íróm neked, tehát hasonló gondolkodású vagyok a lelkitársaddal, nemcsak a keresztnevünk egyezik meg, hanem az érdeklődési kutatási körünk is. Remélem érted mire, gondolok, ezért mivel ő is tud olyanokat, amikre én is már rájöttem, jól figyeld meg azt a gondoskodást, amit már érezhettél azóta amióta megismerhetted a Skype-on. Úgy viselkedjél, mint egy családanya, én ezt tanácsolom még neked. Rajtad és rajtatok áll mikor segít nektek amit eddig is olvastatok tőlem és ezután is próbálom segíteni nektek is. Tudod nem te vagy az egyedüli, akikkel az ügyvédek így elbántak, de ha kérhetném bocsássatok meg nekik is, mégha oly nehéz, akkor is, üdvözlettel: drAL  (wwww.andre.hu)


Tisztelt Jusztina!

A ti helyzetetek nem tünik megoldhatatlannak, akitől ezt hallod, azok nem a javatokat akarják. Bízzál magadban, a lelkitársad vár, erre gondoljál. Ha képesnek érzed magadat arra, hogy ne legyen távolság köztetek, akkor ha megengeded elmondom, hol rontottad el. Igen te és a lelkitársad rontottátok el legelőször. Ha nem vagy képes ezt elismerni, akkor nincsen értelme továbbolvasnod a nektek szánt levelemet. Úgye emlékszel spirál, a lelkitársadtól pedig valószínűleg azt hallottad te fogsz dönteni, ő akár azon a napon is képes kimondani neked, hogy nem kalandot keres, viszont te voltál az, aki azzal, hogy természetellenes dolgokat ajánlottál, magad alatt és a lelkitársad alatt vágtad alapjában véve a fát. Sokan képesek megsértődni ezen, ha sértőnek érzed ne olvad tovább ezt a levelet. Nem tudom mégis, hol is kezdjem. Közös profilotok van, a lelkitársadnak más profilja nincsen, neked, pedig van, s ahogyan láttam annak idején, még mindig ott vírit az a valótlan szócska, hogy egyedülálló. Lehethogy nem vetted észre, de én ebben az évben nem mentem közösségi szórakoztatóportálokra, tehát ha már kijavítottad, akkor elnézést kérek tőled és a lelkitársadtól. Vigyázz kérlek, ő nagyon alaposan bezárkozott mások előtt, de előtted nyitva van minden kapu, ami hozzá irányítva vezethet. Képes legyél kimondani, amit ki kellett volna mondanod személyesen, és indulj hozzá,amilyen gyorsan csak lehet, de előbb még valami nagyon fontos számotokra is, Legyen annyi önbizalmad, fogadd el kérlek, amit mástól nem lennél képes elfogadni. Legyetek boldogok, üdvözlettel: drAL (www.andre.hu)


Egyik délutánon annyira mindenből elege lett Felix-nek, hogy elindult megkeresni Diamorat. El is ment, meg is találta, mivel előtte megkapta azt a címet, ahová várni fogja Diamora őt. Kicsit meg voltak mindketten illetődve, nem akarták elhinni, hogy akiért annyit harcoltak, ott van a szemük előtt. Mindketten emlékeztek a sok levélváltásra, emlékeztek amit igértek egymásnak, s biztosan tudták, ezt a közvetítő segítséget nem szabad kihagyniuk. Ők nem hagyták ki, bár egymás személyi útlevelét elég alaposan elrejtették, hogy biztosan ő az, akire oly régóta vártak. Nem kell leírni, de ők megkértek rá, hogy írjam le, velük alaposan a polgári titkosszolgálat bánt el. Tudták, ha megjelenik személyesen is a lelkitársa, nem szabad elengedni. Tudták, ha ott lesznek együtt, akkor a közvetítő az első csókjuk után már menni fog. Tudták, a legfontosabbat, Én a Tiéd, Te az Enyém, azaz MINK sokkal erősebbek vagyunk, mint egyedül! Köszönöm nekik, hogy közvetíthettem közöttük, s akkor amely részt még le kell írnóm, a kérésüknek megfelelően azt most leíróm, hogy mások se aggódjanak, ha megtalálták a lelkitársukat. Felix egy kicsit hezitált, mivel bizonyosságot akart, hogy azokat a leveleket, amelyekkel el próbálták rontani a kapcsolatukat nem Diamora írta. Mikor szemével is látta, hogy Diamora postafiókjából nem jöhetett, akkor feltette azt a kérdést, amit már sokszor feltett neki a leveleiben, csak most éppen személyesen: Akarsz lenni a feleségem? Diamora hozzábújt Felix-hez, és átölelte. Mint kiderült, nem úgy történt minden, ahogyan eltervezték. Diamora és Felix ezek után, elmentek a fürdőszobába, aláálltak úgy ahogyan voltak a zuhanyzóban, és megpecsételték többször is a frigyüket. Amikor elfogyott a melegvíz, akkor pedig szépen kikászálódtak a zuhanyzó alól, és táncolni kezdtek. Hogy meddig táncoltak, elmondásuk szerint lehetett 4-5 óra is, de közben a rajtuk levők ruházatuk megszáradt.Majd vacsorázni mentek, Diamora szépen beleült Felix ölébe, de mint mondták nem ez volt a legfontosabb számukra, hanem hogy most már tényleg látták egymáson amit eddig is tapasztaltak. Diamora vacsora után, megkérdezte Felix-szet, hogy nem haragszik meg, hogy bizalmi tudatlanságát mások ellene fordították, Felix-től mikor meghallotta a választ, akkor átadta az összes eddig róla készült fényképet, és Diamora Felixtől is megkapta a fényképeit. Mint ahogyan a hölgyek, akik nem nyuszikák, először a kiskori képeket nézte meg, s közbe kérdezgette a lelkitársát. Aztán történt valami, amit azt mondták, hogy ne írjam meg, mert ez egy újabb pecsét a házasságukon. Majd később, ami talán hajnalban lehetett mindketten jelképesen átadták egymás ruhatárát. Tudta Diamora, hogy ezek után az egészségügyi papírjait kellene átadni, de mikor meghallotta Felix-től, hogy Vele akarja leélni a hátralevő életét, akkor csak annyit mondott, hogy én átadom, s vele együtt teljesen magamat is. Erre Felixnek mehetnékje támadt, ez nem olyan mehetnék, hogy el a lelkitársa melől, hanem hogy ki a szabadba tanítani és tanítgatni a lelkitársát kéz a kézben. Diamora ezt nagyon furcsállta, nem volt képes elhinni, hogy akár mindent mit adhat megkaphat Felixtől. Mint mondta, ő azt várta volna, hogy ..., de nem kapta meg még akkor Felix-től. Hogy mi volt az oka, arra később jött maga is rá. Tudták, ha képesek szívükre hallgatni, akkor képesek helyreállítani mindent, amit az első sorokban megnevezettek szándékosan elrontani akartak közöttük. Majd dél körül, megkapta Diamora-tól a kincset, és Felix is átadta a kincset, de még mindezidáig csak a képeken látottak alapján voltak képesek dönteni. Többet akartak egymástól, de megelégedtek vele, hogy a lelkitársa karjaiban boldogan pihenhetnek, egymást etetgetik, együtt zuhanyoznak ruhában, aztán történt valami, amit csak azok képesek megérteni, akik elfogadták a lelkitársukat. Diamora azt mondta Felix-nek: Menjünk pihenni! Felix annak idején ettől ijedt meg, mivel Diamora rosszull válaszolt, nem volt képes teljesen a szívére hallgatni. Most pedig itt vannak együtt személyes közelségben egymás karjai között, s megtört a jég ezen a fronton is. Diamora törte meg a jeget, ahogyan csak egy anyafeleség képes.  Felix ezek megtette, amit igértek egymásnak, és jelenleg együtt élnek, várják a kisbabájukat, hűségben együtt dolgoznak, s segítik azokat akiknek, hasonlókat kellett kiállniuk. Azt vallják, ha megkaptuk a segítséget, akkor nekünk is kötelességünk segíteni. Boldogan élnek, közösségi portálokon csak közösen jelennek meg, bár csak akkor mennek oda, ha valakinek segíteni kell. Többet nem közölhetek, ha képesnek érzitek a lelkitársatokat elfogadni, akkor bizonyára segít nektek az ő történetük.






2005 © www.intranet.hu