Vizsgáljuk meg,
hogyan alakulhattak ki a "nyugati nyelvek"...
"Ha Európa nyugati részében a jelen
időszámítás első századaiban megszűnt az ott több mint másfél ezer
esztendőn át virágzó magyar nyelv és helyette kialakultak a ma
használatos angolszász és latin nyelvek, felelnünk kell arra a kérdésre,
hová lett a magyar nyelv és miből keletkeztek az úgynevezett
"indoeurópai" nyelvek.Az indoeurópai nyelvek jellemző vonása nem
a ragozás, hanem a hajlítás. Közéjük tartoznak az angolszász és román
(azaz latin eredetű) nyelveken kívül a germán és szláv nyelvek is.
Mindezek kialakulását régebben úgy képzelték el, mintha egy közös
ősnyelv leszármazói lennének, az indoeurópai ősnyelvé, amelyből Kr. e.
2000 után váltak ki és önállósultak fokozatosan (filiáció elmélete). A
közös indoeurópai nyelvet beszélők őshazája, ahol szétszakadásuk előtt
még valamennyien együtt éltek, "valahol" Közép-Európában lehetett, mások
szerint valahol Kelet- Európában, ismét mások szerint a Kaspi-Oxus
vidékén. Ebből a feltételezett őshazából aztán egy feltételezett
népvándorlással közelebbről még meg nem határozott időben diadalmasan
behatoltak Európa legtöbb tájába, leigázták az ott élő barbárokat (?!)
és lerakták, ők (!), a máig tartó magas kultúra alapjait. "
"Az újabb kutatók a nem-magyar típusú
európai nyelvek kialakulását a jelen időszámítás I. évezrede folyamán
képzelik el, de nem az Ótestamentumban gyökerező leszármazási elmélet
(filiáció) alapján, hanem úgy,; hogy az Európában általánosan elterjedt
korábbi nyelvhez (mi tudjuk: a magyar nyelvhez) valamilyen idegen nyelv
keveredett és e kettő össze elegyedéséből állt elő az új nyelv. Erre
mutat az angolban, franciában;: latinban, csakúgy mint a germánban és
szlávban egyformán megtalálható rengeteg pre-latin (azaz magyar) szó. Ez
újabb látószögben tehát nagy nyomatékkal kerül előtérbe Európa
őslakosságának nyelve. (59) A nyelvészek ezért most egyrészt az ősi
európai nyelv kilétét kutatják, annak eredetét, szókincsét és
rokonságát, másrészt szeretnék megtudni, melyik volt az a keveredő
második nyelv, amelynek hatására itt is, ott is előállt egy-egy új
nyelv. E téren a kutatások nehezen haladnak előre; mert hiányzik az a
felismerés, hogy az európai ősnyelv a magyar nyelv volt és hiányzik az a
második felismerés is, hogy a reá ható erő a magyar népek nyomában
érkezett szemita népek voltak. A nyugati tudósok annyira eredetinek
képzelték el a múltban az ő nyelvüket és azt annyira mindenek felett
állónak vélték, hogy most valóságos lelki mártíromságot szenvednek az új
valóság láttán. " "Akik
mégis ezen az új vonalon haladnak, vagyis a leszármazás (filiáció)
helyett a hozzávándorlás (admigráció) alapján képzelik el az indoeurópai
nyelvek kialakulását, bizonyos törvényszerűségeket már megállapítottak,
nevezetesen azt, miként születtek az európai ősnép (magyar) szavaiból
indoeurópai (angol, francia, latin, szláv, német) szavak. Látják
például, hogy a keveredés folyamán a szókezdő mássalhangzó gyakran
elváltozott és rendszerint valamilyen lágyabb formát vett fel.
Észrevették, hogy a hangsúly a szavak első szótagján meggyengült és
hátrább került, minek következtében az első szótagban szereplő eredeti
magánhangzó elnémult s ott mássalhangzó-torlódás keletkezett. Így jöttek
létre az indoeurópai nyelvekben a Br, Dr, Kr, Fr, Sr, Tr, Kl, St, sőt
Str hangokkal kezdődő szavak . Akik ugyanebben a szellemben a latint
vizsgálták meg, rámutattak arra, hogy e nyelv szerkezetében (akárcsak a
germánban) feltűnő nagy szerepet játszik az őseurópai (magyar nyelv Úr
szava, különösen a szenvedő igealakban, pl. It-ur, Loquit-ur, ahol ezzel
a szóval az általános alanyt fejezik ki ." ....bőséggel
lehetne folytatni, de itt most ez nem lehetséges. Egy dologra
azonban mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet. Nem biztos, hogy
mindig véres ellenség fogalma, mindig és mindenhol érdek:
"Az újabb kutatási irány hangja, amelyben
sok a tapogatózás és beleütközik a régi meggyőződésbe, de mégis tudomást
kell vennünk róla annál is inkább, mert a szemiták Régi Keletről
Európába jött tömegei ,a magyar őstörténet tételeit is támogatják. "
!!!
Bele kell kicsit merülni a dolgok kutatásába és
nem igaz, hogy ne lehessen megfelelő, érthető, elfogadható
megállapításokra , tényekre bukkanni. Aki keres, talál...