A válságban leginkább érintett két állam: Spanyolország és Írország

Az OECD jelentést tett közzé arról, hogy a gazdasági világválság által két leginkább érintett állam Spanyolország és Írország. Számítások szerint az idei spanyol GDP legalább 10,6 százalékkal esik vissza, elsősorban az abnormálisan nagy munkanélküliség miatt. A szervezet ajánlásai alapján Madridnak azonnal reformokat kell életbe léptetnie, elsősorban az oktatásban, illetve a munkaerőpiacon.

A lap emlékeztet rá, hogy a fejlődő államok egyike sem kerülte el a mély recessziót, a spanyol eset annyiban különbözik ezektől, hogy itt a válság igen későn érte el tetőpontját. Az OECD jelentése nagy hangsúlyt helyez a munkanélküliségre, mely mindkét országban a legfőbb akadálya a krízisből való kilábolásnak.

A munkát keresők számát egyébként egyre duzzasztja a nem kellően ellenőrizhető bevándorlás is, illetve az a tény, hogy az előző években – elsősorban 2007-ben – elfogadott reformcsomagok gyakorlatilag nem érintették a nyugdíjakat.

Kultúrák konfliktusa

Írországban hét muzulmánt tartóztattak le azzal a váddal, hogy egy svéd karikatúrista meggyilkolását tervezték. Lars Vilks egy korábbi, Mohamed prófétát ábrázoló vicces rajza – állapítja meg az ír napilap – meglehet számos muszlim hitűt sérthetett, ugyanakkor a nyugati kultúrkörben nem jelent bűnt, főbenjárót meg végképp, ha a szent embert valaki egy kutyával együtt ábrázolja.

Az ír rendőrség bejelentése, hogy a hét szélsőségest elcsípték ugyan lehet pillanatnyilag megnyugtató, ugyanakkor nem feledhető a tényben rejlő erőteljes üzenet. Ennek emlékeztetnie kell a kor európai emberét arra, hogy a terrorizmus milyen erőteljesen és alattomosan terjed saját világunkban is. Egyben meg kell erősítse a nyugati ember hitét abban, hogy ez a magatartás elfogadhatatlan, sőt tűrhetetlen.

A hadiipari protekcionizmus ára

A nyugat-európai cégcsoport lépésével kapcsolatban a konzervatív német lap közölt kommentárt, amelynek szerzője azzal indítja publicisztikáját, hogy a protekcionizmus - a szabad kereskedelem akadályozása - rossz. Ezzel ugyanúgy tisztában vannak az amerikaiak, mint az európaiak. Épp ennek köszönhetően törekszik arra a két fél, hogy lépésről-lépésre lebontsa ezeket az akadályokat. Mint az újságíró megjegyzi, néha felgyorsul, néha lelassul ez az örvendetes folyamat, de az iránya egyértelmű: Amerikában szívesen használnak német autókat, Németországban pedig amerikai számítógépprogramokat.

A szerző szerint a méltatlankodó európai politikusoknak, valamint az EADS menedzsereinek természetesen igazuk van akkor, amikor az amerikai politikusok szemére vetik, hogy a pályázat kiírása nem volt fair. (Az EADS egyébként az amerikai Northrop Grummannal közösen gyártja légifeltöltőgépét.) Számos ország nyilvánította ki, hogy az EADS tankere egyszerűen jobb, mint a Boeingé. De - jegyzi meg a publicista - a Boeing gépe sem annyira rossz, hogy hadrendbe állítása gyengítené az amerikai csapásmérő erőt. Mi több, bizonyos tekintetben többet tud, mint európai vetélytársa: például modernebb pilótafülkéje felszereltsége és át lehet állítani tisztán manuális üzemmódra, miközben vadászgépeket tölt fel, ami harci szituációban roppant előnyös lehet.

Persze kétségtelen: az EADS tankere több üzemanyagot, nagyobb hasznos tömeget és több személyt képes szállítani, mint a Boeingé. Fordítva is akad azonban tanulságos példa: az amerikai C-17 típusú és az orosz Antonov An-70 típusú szállítógépek, valamint az ezektől lemaradó európai vetélytárs, az Airbus A400-asa esetében. Utóbbi folyamatos fejlesztésre szorul, mégis ebből rendelnek az európai hadseregek.

A hadiipar tehát igencsak távol áll attól, hogy ugyanolyan szokványos üzlet legyen, mint például az autóipar. A frankfurti lap szerzője szerint ezen a helyzeten változtatni kell. A jelenlegi gyakorlat ugyanis túl sokba kerül az adófizetőknek, ráadásul az egyes államok hadseregei sem a legjobbat kapják pénzükért. Ám azt az amerikaiak orra alá dörgölni, hogy náluk aztán különösen rossz a pályáztatási rendszer, átlátszó és nem több politikai színjátéknál - húzza alá a szerző.

http://www.faz.net/s/Rub4D8A76D29ABA43699D9E59C0413A582C/Doc~EEC255CBCBB7E421CB0782AF58C43CDE1~ATpl~Ecommon~Scontent.html

Az arab fiatalok demokráciára és jólétre vágynak

Az amerikai nonprofit hírportál ismerteti az ASDA'A Berson-Marsteller Arab Youth Survey átfogó közel-keleti közvélemény-kutatásának eredményeit, amelyekből kiderül, hogy az arab fiatalok többsége kozmopolita értékeket vall, és a békés nemzetközi együttműködés híve.

A felmérés készítői kétezer 18-24 év közötti arab fiatallal készítettek mélyinterjút. A The Media Line emlékeztet rá, hogy a demográfiai robbanás miatt a Közel-Kelet arab országaiban rendkívül magas a fiatalok aránya, ezért politikai és társadalmi szempontból is nagyon fontos, hogy a felnövekvő nemzedék milyen nézeteket képvisel.

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a közel-keleti arab fiatalok elsősorban jó egyetemeket, demokratikus intézményrendszert, olcsó lakhatást és munkalehetőséget szeretnének.

A felmérés készítői kiemelik, hogy mindez nem jelenti, hogy az arab fiatalok nyugati típusú demokráciára vágynak. Inkább azt szeretnék, ha a demokratikus intézmények az arab hagyományokra épülnének. Nem ragaszkodnak a népszuverenitás nyugati eszméjéhez: azzal is beérnék, ha az állampolgároknak több lehetősége lenne a hatalmon lévőkhöz fordulniuk problémáikkal.

http://www.themedialine.org/news/news_detail.asp?NewsID=28233