Naplom.com - Naplóm
február 9.
február 9.
Ügyészségi nyomozás és önkormányzati vizsgálat indult amiatt, hogy a rossz magaviseletűeket úgy rendszabályozzák a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által fenntartott, fogyatékosokat és állami gondozottakat foglalkoztató kecskeméti Juhar utcai speciális intézményben, hogy egy belülről nem nyitható szobába zárják őket, nevelési célzattal. Volt olyan gyerek, aki a szükségét is az üres szobában volt kénytelen elvégezni. Egy kislány pedig az egész karácsonyt ebben a helyiségben töltötte, szintén nevelési célzattal...
Az egyik anyuka azt mondta, kisfia a szülői környezetben nyugodt, kiegyensúlyozott, az intézményben azonban több alkalommal is előfordultak hiperaktív kitörései, és ilyenkor őt is bezárták ebbe az üres szobába. Amikor ő ezt kifogásolta, a nevelők azt válaszolták neki: ez nem árt a gyereknek és nem történhet semmi baj, mert kamerán követik a benti viselkedésüket.
Ennek ellenére – mondta az anya – a kisfia a szobában kénytelen volt a nadrágjába vagy a szoba sarkába pisilni, mert az állítólagos kamerákon keresztül nem vették észre, hogy mire lenne szüksége, és hogy ki kellene onnan hozni. Kérdésünkre válaszolva az asszony elmondta: előfordult, hogy a gyermeke néhány órát, de volt olyan eset is, amikor egy egész napot töltött a „dühöngőben”.
Az elmúlt napokban érkezett az a feljelentés a kecskeméti ügyészségre, amely szerint az intézményben megalázó módon bánnak a nehezen kezelhető gyerekekkel.
A rendszabályozásra szolgáló szoba tényét több, névtelenséget kérő dolgozó is megerősítetteaz egyik napilapnak. Kiderült: a speciális büntetést elszenvedő gyerekek nagyrészt állami gondozottak, nincs olyan hozzátartozójuk, akivel napi kapcsolatban állnának - állítja a lap.
A kecskeméti Juhar utcai speciális iskola sajátos nevelési módszerei már nem először kapnak nagy nyilvánosságot. Ugyanitt 2006-ban úgy próbálták megnevelni az egyik nehezen kezelhető tizenhat éves fiatalt, hogy annak az egyik nevelőjével kellett kiállnia bokszmérkőzésre a többiek előtt. A harmincnégy éves gyermekfelügyelő a húszperces mérkőzés alatt néhányszor úgy megütötte a fiút, hogy az orra és a szája vérezni kezdett , és többször elesett.
(Népszabadság)
február 9.
A magyar elektronikai ipar a jövőben nem az újdonságairól lesz híres, hanem legfeljebb arról, hogy jól össze tudja szerelni a vezető gyártócégek termékeit, derül ki a Magyar Tudományos Akadémia felméréséből. A szakemberhiány az ágazat fő gondja.
Évek óta súlyos szakemberhiánnyal küzdenek a kutatásra és fejlesztésre támaszkodó magyar elektronikai cégek, noha a feldolgozóipar exportjának 35%-t adják. Van olyan elektronikai gyártó cég is, amely hazai fejlesztéseivel 8 milliárd forintos exportbevételt szerez, így önmagában meghaladja néhány más szektor exportteljesítményét. A további fejlődést azonban meggátolja a szakemberhiány, túl kevés fizikus és villamosmérnök kerül ki a magyar egyetemekről.
Az elektronikai cégek 2008 márciusában létrehoztak egy szervezetet (ez az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform, rüöviden INMTP), amely megvalósíthatósági tanulmányt és kutatás-fejlesztési stratégiát készített a magyarországi elektronikai ágazatról.
A kutatásból kiemelt célja volt a problémák megismerése. Kiderült, hogy a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van. Sőt, a távol-keleti országokban - például Szingapúrban - meghaladja a negyven százalékot.
Az INMTP hétfői közleménye szerint minőségi hiányosságok is vannak, és a visszás helyzetről sokat elárul, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős szakmai testületében, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságában senki sem képviseli a műszaki területet.
„Ha a helyzeten sürgősen nem változtatunk, hazánk a volt szocialista országokkal szemben is helyrehozhatatlan hátrányba kerül.” – figyelmeztetett Dr. Bársony István professzor, az IMNTP szakmai vezetője, az MTA MFA igazgatója, aki szerint haladéktalanul új alapokra kellene helyezni a természettudományos oktatást.
„A szakunkon végzett hallgatók iránt folyamatosan érdeklődik az ipar, és a vállalatok azt kérik, hogy nagyságrendekkel nagyobb számban képezzünk mikroelektronikában járatos villamosmérnököket. A jelenlegi finanszírozási szerkezetben azonban a keretszámokat nem tudjuk rugalmasan az ipar igényeihez igazítani, hiába van túljelentkezés a mikroelektronika szakra.” – fogalmazott Dr. Rencz Márta professzorasszony, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének vezetője.
Az ágazat szereplői szerint azonnali oktatási reformokkal és következetes programmal talán lehet tenni a mérnöki és a természettudományos képzésért. A képzett szakemberek segítségével a ma még jól működő hazai cégek versenyben maradhatnának, és esélyünk lenne K+F tevékenységet végző egyéb, világszínvonalat képviselő (mikro)elektronikai cégek betelepítésére is.
február 9.
február 9.
Rákos sejtek növekedését segítik a cukros üdítők, állítja egy tanulmány, amely azt is megállapítja, hogy a gyümölcslé fogyasztása esetén sokkal kisebb a halálos hasnyálmirigyrák előfordulásának a kockázata.
Az üdítők nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, ami a kutatók szerint hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez. A cukor lebontásában segédkező inzulint a hasnyálmirigy állítja elő. Mark Pereira, a Minnesotai Egyetem munkatársa, a Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention című szaklapban számolt be a kutatás eredményeiről.
A tanulmány elkészítéséhez 60 524 önkéntes szingapúri lakos egészségét követték nyomon 14 éven át. Az eltelt idő alatt 140 önkéntesnél alakult ki hasnyálmirigyrák. Megállapították, hogy azoknál, akik két vagy több cukrozott üdítőt ittak hetente, 87 százalékkal nagyobb volt a hasnyálmirigyrák kockázata.
Susan Mayne, a Yale Egyetem rákkutatója szerint óvatosan kell kezelni a kutatómunka eredményeit, mert szerinte kis esetszámon alapulnak a következtetések. A cukrozott italok fogyasztói között ráadásul többen voltak, akik például dohányoztak is vagy sok vörös húst ettek, így az üdítőkkel való egyértelmű ok-okozati összefüggés nehezen állapítható meg.
(MTI)
