Naplom.com - Naplóm

A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaságban az ipari termelés már 2009 III. negyedévében, a kivitel pedig a II. negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest, a GDP esetében ez feltehetőleg a IV. negyedévben következett be. Idén az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására, az üzleti beruházások növekedése inkább csak a II. félévben várható.

A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, kb. 1%-kal. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében – az szja-csökkentésre is tekintettel – várhatóan alig, mindössze 1%-kal nőnek. A minimálbér ugyan közel 3%-kal emelkedik, de sok cégnél nincs mód a bérnövelésre. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4%-os növekedését eredményezi. (2009-2010-ben összesen kb. 1%-kal emelkednek a reálkeresetek, ezen belül az üzleti szférában legalább 5%-kal nőnek, a költségvetési szektorban pedig közel 10%-kal esnek.) A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében – a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve – minimálisan csökken.

2009-ben a fogyasztói  árindex éves átlagban 4,2%, az év végén 5,6% volt. 2010 első  félévben még 4-5% között marad a drágulás üteme, csak az év közepétől csökken 3% környékére. Így az éves átlag 3,5% lesz. 2011-ben az infláció elérheti az MNB által kívánt, 3% alatti szintet.

A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A belső kereslet némi emelkedésével ugyan az áruforgalmi aktívum idén csökken, de a folyó fizetési mérleg aktívuma megmarad, mivel a jövedelem-kivonás – a profitok csökkenése miatt – nem ugrik meg jelentősen. Ugyanakkor az EU-transzferek felhasználása gyorsul. Így a folyó fizetési és tőkemérleg – a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után – 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd euró, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken.

A Monetáris Tanács a választások előtt feltehetőleg óvatos kamatpolitikát fog folytatni. Amennyiben az államháztartási folyamatok az új kormány alatt is a nemzetközi pénzvilág által elfogadott keretek között maradnak, a jelenlegi 6%-ról a II. félévében folytatódhat a kamatcsökkentés.

(index)

Az Angliában miaúmiaú néven is ismert mefedron nevű anyagot két éve kezdték el kábítószernek használni. A Drogriporter jelentése szerint a mefedron (4-metilefedron, 4-metilmetkatinon) Nyugat-Európában az éjszaka új sztárja, mivel olcsó, könnyen hozzáférhető, így akár az ecstasyt is kiszoríthatja a partiéletből. A Mixmag zenei magazin több mint kétezer olvasóját magkérdező 2010 januári felmérés szerint a mefedron az egyik legnépszerűbb droggá vált a partizó fiatalok körében.

Olcsó, neten megvásárlolható

A mefedron grammja Nagy-Britanniában négy fontba, vagyis körülbelül ezerkétszáz forintba kerül, és az interneten is könnyedén beszerezhető. A többnyire Kínából exportált szert hatalmas haszonnal adják tovább a szigetországban. Magyarország sem marad ki a mefedronpiacról, bár itthon még sokkal kevésbé terjedt el, mint Nyugat-Európában. Dr. Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai kórház toxikológia osztályának vezetője elmondta, hogy eddig csupán egy-két mefedronos esettel találkozott, szerinte itthon szinte nem is használják.

A mefedront – amit drone-nak és bubble-nak is hívnak az utcán – 2007-től használják a partikon. Por, tabletta, kristály és folyadék formájában is kapható, a legtöbb európai országban nem számít kábítószernek, így legálisan megvásárolható, tartható és fogyasztható, bár a kereskedelmi forgalomban elvileg nem emberi használatra, hanem növények trágyázására szánják. A hatása a kokainéhoz és az ecstasyéhoz hasonló, használói mellékhatásként orrvérzést, fejfájást, gyors szívverést, pánikrohamokat, az ujjbőrük lilás-kékes elszíneződését tapasztalhatják magukon, utóbbi tünet hetekig is eltarthat.

Nem ismerik, túladagolják

A Daath.hu mefedrontopikjában a felhasználók között van, aki a speedhez hasonlítja, és azt írja, hogy a mefedron fogyasztása után könnyebben tud aludni. Egy másik felhasználó szerint olyan, mint az ecstasy, csak kevésbé intenzív.

„Orálisan vagy orrba szippantva fogyasztják, a hatásokat a fogyasztók az amfetamin és a kokain hatásaihoz hasonlítják: jó közérzetet, enyhe eufóriát, a kommunikációs igény növekedését, magabiztosságot éreznek. A hosszú távú hatásokkal kapcsolatban nincsen tudományos szakirodalom, mivel új drogról van szó, és mivel semmiféle fogyasztói kultúrája nem alakult még ki, a legtöbben nem ismerik a dózist, ezért túladagolhatják. A fogyasztói dózis 100-300 mg között váltakozik, ez körülbelül háromórás élményt okoz, de egy tapasztalatlan, kisebb testsúlyú fogyasztó ugyanennyitől rosszul is lehet, különösen, ha mellé más drogokat, alkoholt vagy gyógyszert fogyaszt. 2008-ban egy tizennyolc éves svéd nő halt meg mefedrontól, de ő mindenféle más drogot is tolt mellé” – mondta Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai szakértője.

A legfiatalabb korosztálynál egyébként más drogok használatában is komoly többletkockázatot jelenthet az információhiány: néhány nappal ezelőtt a makói református általános iskola tizenkét-tizenhárom éves diákjai – három lány és két fiú – került kórházba, majd ketten pszichiátriára is, amikor epilepsziagyógyszert, Rivotrilt fogyasztottak.

A brit lapokban az utóbbi időben egyre több olyan esetről számolnak be, amelyekben tinédzserek mefedrontól lettek rosszul. Bárki rákeres az interneten, láthatja, hogy számos üzletben kapható növényvédő szerként, sőt olyan weboldal is létezik, ahol karácsonyi-januári akcióban a szokásosnál is olcsóbban kapható. A BBC szakértője szerint azonban a mefedront valójában sohasem használták a növénytermesztésben.

Magyarországon sem számít kábítószernek

A drog megjelenéséről az EU Pszichonauta Kutatási Programja 2008-ban számolt be először, bár Franciaországban már 2007-ben jelentős mennyiséget foglaltak le belőle. Dr. Nagy Gábortól, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy Magyarországon 2009-ben foglaltak le először mefedron hatóanyagot: „Eddig a rendőrség két esetben, összesen 0,6 gramm ilyen készítményt foglalt le, a vám- és pénzügyőrség pedig egy esetben körülbelül egy kg tömegű porból mutatta ki ezt a hatóanyagot. A két rendőrségi eset közül az egyikben a mefedron mellett kokain hatóanyag is kimutatható volt.”

A mefedron itthon nincs a kábítószerek listáján, így jogi szempontból nem is minősül annak. (A kábítószernek látszó anyagokat ugyanakkor lefoglalhatja a rendőrség, amit aztán a BSZKI vizsgál meg.)

Nem ez az egyetlen drog, ami néhány országban már kábítószernek minősül, de a legtöbb helyen legálisan beszerezhető. Svájcban például kannabiszt árulnak illatszer gyanánt, máshol dísznövény a hallucinogén Peyotl kaktusz. A mefedront főleg Kínából exportálják Angliába, egyelőre legálisan, a Guardian által megszólaltatott mefedrondíler is onnan szerzi be. Ő azt mondta, hogy hetente tíz–húsz százalékkal többen vesznek nála a szerből.

A fogyasztók beszámolói szerint a mefedron amellett, hogy olcsó, azért is lett népszerű, mert új, és mint minden, ami új, ez is menő. Újdonsága azonban kockázatát is növeli, egyelőre még a toxikológus és drogpolitikai szakértők sem tudják, mennyire veszélyes.

Keveset tudunk róla

Sárosi Péter szerint a mefedron azért veszélyes, mert keveset tudunk róla, és még nem alakultak ki körülötte azok az informális fogyasztási normák sem, amelyek, mondjuk, az ecstasynál. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy hosszú távon milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre. „A korlátlan internetes forgalmazást mindenképpen be kell tiltani, és a hangsúlyt a tájékoztatásra, a kockázatok és ártalmak csökkentésére kellene helyezni.”

Alan Johnson, brit belügyminiszter az esetek miatt élénken bírálta országa drogpolitikáját. „Tudom, ellentmondásos lehet, hogy ezt mondom, de jobb, ha az emberek ecstasyt vagy amfetamint szednek, mintha valami olyasmit, amiről semmit sem tudunk. Ki tudja, mi van a mefedronban? Nincs megfelelő tesztrendszerünk hozzá. Nagyon veszélyes is lehet, egyszerűen nem tudhatjuk. Ezeket a kemikáliákat még állatoknak sem adták soha, nem hogy embereknek” – idézi a minisztert a Guardian. Svédországban, Izraelben és Dániában a mefedront már betiltották, Nagy-Britanniában a belügyminisztérium drogpolitikai szerve, az AMCD vizsgálatainak prioritásai között szerepel, elképzelhető, hogy még idén betiltják ott is. Egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyarországon mi lesz a mefedron sorsa.

(Munk Veronika, Index)

Ideggyógyászok már korábban kimutatták, hogy alvás közben az emberi emlékezet rögzíti az előző nap közben tanult ismereteket, feladatokat. Timothy Brawn és munkacsoportja most állatkísérletek alapján azt állítja, hogy ez a madaraknál is hasonlóan működik – írták a szakemberek a Journal of Neuroscience januári számában. A fiatal kutatók 2003-ban kezdték vizsgálni az alvás szerepét a tanulásban. Egyetemisták a számítógép előállította beszédet pontosabban megismételték másnap, ha alhattak rá egyet. Évek múlva a munkacsoport azt is kimutatta, hogy az előző napon gyakorolt videojáték elemeit az egyetemi hallgatók emlékezetében az alvás határozottan rögzítette.

A tudományos kutatás során általában valamilyen állatkísérlet jelez érdekes biológiai jelenséget és azt igyekeznek a tudósok emberen is megismételni. Itt a fordítottja történt: a munkacsoport felnőtt madarakon tanulmányozta az emberi tanulás mechanizmusát. A seregélyek hallása a madarászok szerint igen érzékeny és ezek az állatok kitűnően figyelnek a külvilágból érkező hangjelenségekre. A madarakat arra tanították, hogy érzékeljék a ketrecükbe bejátszott hangok közötti különbséget.

Ha öt másodpercig ugyanazt a madárdalt hallották kétszer, finom magvakat vehettek ki csőrükkel a ketrec alján lévő nyílásból: ez volt az „igen” jel. Ha ugyanannyi ideig két különböző hang csendült fel, az tiltás volt: ha csőrükkel belenyúltak a nyílásba, nem kaptak magot, hanem a madárketrec rövid időre elsötétült. A seregélyeket különböző napszakokban tanították ennek a feladatnak a megoldására, majd később megismételték a madárdalpróbát. A madarak mindegyik csoportja jobban emlékezett a próba megoldására, ha közben alhattak is, mint akkor, ha mindez napközben történt.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az alvás és a memória között valamilyen általános kapcsolat lehet a legkülönbözőbb gerinces állatokban” – állapította meg Daniel Margoliash, a Chicagói Egyetem ideggyógyász professzora.

(MTI)