Alig vagyok itthon a hétvégén, mert természetesen az embernek a szabadnapjait rohangálással kell töltenie - Hárpiám, ne hari, hogy nem kerestelek, elegem van így is, majd mesélek -, de már ez is sok. Nem tudom sehol jól érezni magam, mindenhol mindenben a rosszat látom, mert úúgy lehúznak az emberek magam körül, hogy az hihetetlen. Csak bambulok a világba, hogy lehetnek egyesek ekkora barmok, felelőtlenek, idegesítőek vagy simán nemtörődömek, rohadtul hihetetlen, hogy erről szól az élet. Pedig annyira egyszerű normálisnak lenni, kérdés, van-e erre igénye mindenkinek, vagy jobb nekik a saját elcseszett életükben tespedni. (Persze hogy jobb, mert nem kell érte küszködni, minek kérdezek hülyeségeket?)
Viszont legalább van egy "új munkaköröm", amiben örömömet lelem - láss csodát, a két munkám éltet jelenleg. Az egyik nyilván a valódi munkám, ami a gyér forgalom és az idegesítő felsőbb vezetők üzenetei ellenére is jobb, mint eddigi komoly munkáim bármelyike, a másik pedig az önként vállalt munkám: szerkesztgetem, amit Ashandir apánk ír a dark-portal.comeze.com-on. (Megint reklám, és persze úgy érzem, magyarázatra szorul az előző bejegyzésem.) Szerepjátékos csapatunk álmatlan éjszakáit okozó moduljai válnak elérhetővé mindenki számára, remélem, ti is annyira várjátok majd az újabb részeket, ahogy mi vártuk/várjuk a hétvégéket, hogy végre folytatódjon a rettegésünk. Jó az, nagyon is jó, de olvasva is legalább akkora élmény! Úgyhogy álmatlanságra fel, mindannyiótoknak sok szeretettel tőlünk: http://dark-portal.comeze.com - (mééér nem linkel ez nekem normálisan? grrr...)