Naplom.com - Naplóm
Január 7."az emberek...
...annyi időt töltenek azzal hogy meghódítsanak valakit, aki szinte biztos hogy nem az igazi lesz"
- jól látok dolgokat.. összesűrítve túl igaz lesz és túl sok.. ha okos lennék ügyvédnek mennék.. vagyis nem...
szar lehet rájönni hogy gyakorlatilag érzelmileg sehova nem jutottál egy csomó idő alatt... plusz máshogyan se...a te hibádból.. ennyi idő alatt egy gyerek megtanul járni, szavakat mondani, nevetni, enni....félelmetes lehet.
-tőlem ne kérjen senki válaszokat ha nem akarja hallani...akkor nem volt szokások mások kedvéért ferdíteni.. ellágyítani a valóságot.. az nem az én hibám..
-néha azok a dolgok amiket vki jónak hisz meg éltetetőnek, kitálalva sokkal keményebbek.. mert kiderül valami amire nem gondoltál..
a rosszról tudod hogy rossz...ha a jóról derül ki hogy csak a kis világodban volt az, az kemény dió..aztán az nem jut eszébe hogy mit csalt meg ezzel.. elsősorban önmagát.. és az szarügy...
- az emberek a maguk módján színvakok a világra sztem.. szal nem tudhatjuk hogy mindenki ugyanolyannak látja e a kéket.. lehet hogy nekem az e kék ami neked a piros.... és ezt ha kicsűröd csavarod érted miről beszélek.. mindenki a saját kurva méhburkában ragad ahogy megszületik..
születsz valami temperamentummal ami már pocaklakóként is benned volt elég durván, és azt akárhogy is .. de nem tudod levetkőzni... mondhatják neked mások az értékrendeket, legbelül ugyan az vagy és ösztönből jön.. nem érzed hogy rossz ha rossz is.. minden ember alapvetően szar, ezért mondom... nem a változásra vagyunk kitalálva... születünk élünk meghalunk és azalatt sok hülyeséget meg szarságot követünk el ami a jól felfogott érdekeinket szolgálja.. hívhatjuk szerelemnek, gyűlöletnek, önvédelemnek, de alapvetően soha nem a másik javára cselekszünk... ha belenézel sohasem..
mindig ott lesz ha nem teljesen de kis százalékban legbelül ahol a nyomás van: a saját érzéseid..
- jól látok dolgokat.. összesűrítve túl igaz lesz és túl sok.. ha okos lennék ügyvédnek mennék.. vagyis nem...
szar lehet rájönni hogy gyakorlatilag érzelmileg sehova nem jutottál egy csomó idő alatt... plusz máshogyan se...a te hibádból.. ennyi idő alatt egy gyerek megtanul járni, szavakat mondani, nevetni, enni....félelmetes lehet.
-tőlem ne kérjen senki válaszokat ha nem akarja hallani...akkor nem volt szokások mások kedvéért ferdíteni.. ellágyítani a valóságot.. az nem az én hibám..
-néha azok a dolgok amiket vki jónak hisz meg éltetetőnek, kitálalva sokkal keményebbek.. mert kiderül valami amire nem gondoltál..
a rosszról tudod hogy rossz...ha a jóról derül ki hogy csak a kis világodban volt az, az kemény dió..aztán az nem jut eszébe hogy mit csalt meg ezzel.. elsősorban önmagát.. és az szarügy...
- az emberek a maguk módján színvakok a világra sztem.. szal nem tudhatjuk hogy mindenki ugyanolyannak látja e a kéket.. lehet hogy nekem az e kék ami neked a piros.... és ezt ha kicsűröd csavarod érted miről beszélek.. mindenki a saját kurva méhburkában ragad ahogy megszületik..
születsz valami temperamentummal ami már pocaklakóként is benned volt elég durván, és azt akárhogy is .. de nem tudod levetkőzni... mondhatják neked mások az értékrendeket, legbelül ugyan az vagy és ösztönből jön.. nem érzed hogy rossz ha rossz is.. minden ember alapvetően szar, ezért mondom... nem a változásra vagyunk kitalálva... születünk élünk meghalunk és azalatt sok hülyeséget meg szarságot követünk el ami a jól felfogott érdekeinket szolgálja.. hívhatjuk szerelemnek, gyűlöletnek, önvédelemnek, de alapvetően soha nem a másik javára cselekszünk... ha belenézel sohasem..
mindig ott lesz ha nem teljesen de kis százalékban legbelül ahol a nyomás van: a saját érzéseid..
Január 6.
legszívesebben ordítanék és letépném magamról az egészet... nem nagyon tudom, nem vagyok képes rá, sem elengedni embereket sem újraépíteni kapcsolatokat, sem új kapcsolatokat kialakítani, egyszerűen megrekedtem, fáj ha nincsenek velem, ha mással vannak, ha nem lehetek ott, és ha ott vagyok... idegen lettem a saját világomban, mintha kívül ragadtam volna.. nem én vagyok bezárva, mindenki más van bezárva hiszen nem érzem hogy melegítene és óvna a burok, idekinn rohadtul hideg van, idekinn sötét van és szeles az idő, itt kinn minden jeges és fájdalmas, itt csak én vagyok és a tükör... ott van mindenki a burkon belül .. nem feltételezem hogy nekik jó.. csak azt hogy őket megvédi valami ami engem nem. a hit, remény, szomorúság, keserűség, sóvárgás, szeretet, lángolás, fájdalom, bizsergés... azok az érzelmek amiknek a rabja vagyok, úgy kapok az érzések után mint egy drogos ... gyakorlatilag függök a szerotonin, dopamin, adrenalin hatásától.. az ingerületátvivő anyagok robbanásától... már nem szoktak, már nincs elég impulzus.. már csak néha ha olyanok keresnek akik nem szoktak... akikért titkon könyörgök hogy keressenek.. én nem akarom feladni de már csak azt érzem hogy üresség van, hogy nem érzek semmit, csak az ürességet betöltő hányingert, ami a szavak, érzések, mondatok, ölelések helyén van amikre nincs szükségem.. megvonom magamtól mert nincs rá késztetés.. valami szétesett.....
csak én vagyok és a burkon kívüli világ... ha át is rángat néha valami, akkor is ott a hártya.. csak egy pillanatra áthallok, átérzek, átlógok abba a világba amit otthagytam, a világomba amiért sóvárgok, a világukba..... a különleges emberek világába akiket nagy gonddal válogattam magam köré hogy aztán lemondjanak rólam... azt hittem érek valamit hogy azért mert tudom ki az értékes a szarságok alatt többet érek.. és nem kellettem.. pedig soha nem mondtam ki vagyok... és minden rideg negatívum levetkőzése után sem lettem elég jó nekik...
otthagytam a világom.. legyen az övéké.. biztos jobban megérdemlik.. tudtak élni benne.... én nem is vettem észre mennyire szerettem...
csak én vagyok és a burkon kívüli világ... ha át is rángat néha valami, akkor is ott a hártya.. csak egy pillanatra áthallok, átérzek, átlógok abba a világba amit otthagytam, a világomba amiért sóvárgok, a világukba..... a különleges emberek világába akiket nagy gonddal válogattam magam köré hogy aztán lemondjanak rólam... azt hittem érek valamit hogy azért mert tudom ki az értékes a szarságok alatt többet érek.. és nem kellettem.. pedig soha nem mondtam ki vagyok... és minden rideg negatívum levetkőzése után sem lettem elég jó nekik...
otthagytam a világom.. legyen az övéké.. biztos jobban megérdemlik.. tudtak élni benne.... én nem is vettem észre mennyire szerettem...
2009. December 31.év végi számonkérés...
ebben az évben nem tudok sok mindenről beszámolni, egyedül voltam....
megnőtt a hajam..
szalagavatódtam,
sok mindenre rájöttem... többek közt :
minden ember eredendően szarnak születik
önzőnek
és ez 4-5 éves korunk után sem múlik el.
a zenei ízlésem véglegesen megváltozott,
egy sokkal tágabb körben mozgok mind érzelmileg mind érdeklődésben...
nem csináltam semmit,
tettem egy föci érettségit,
azt hiszem nem láttam bogit ebben az évben....
semmi sem történt ami fontos lenne..
nem vagyok biztos semmiben és senkiben,
nekem nincsenek barátaim... de így a végére rájöttem hogy nem számít...
a legtöbb problémát ebben az évben szültem magamnak...
mindenféle zavar...
mindenféle élet, és senki nem láthat át rajtam...
elvesztünk, csak rajtam kívül még senki sem tudja....
prototípus vagyok, azaz az első. mikor ti rég boldogok lesztek, én rég nem....Engem ezért küldött isten, hogy belétek bújjak és kergessem ki belőled az embert, mert amik most vagyunk, az ott fönt nem nyert....
prototípus vagyok, azaz az első. mikor ti rég boldogok lesztek, én rég nem....Engem ezért küldött isten, hogy belétek bújjak és kergessem ki belőled az embert, mert amik most vagyunk, az ott fönt nem nyert....
2009. December 14.
Már leszarom, hogy kik vagytok, röviden utca nyelven
Akárhányszor csalódom mindig lesz egy tervem
Gyorsabban kell futnom ...önmagam nyomában....
2005 © www.intranet.hu