Naplom.com - Naplóm

9.         A képzelet fogalma, fejlődése. A kreativitás fogalma, mérése. A gyermeki világkép. A játék, a rajz és a mese szerepe a gyermek személyiségfejlődésében. A játék- és ábrázolótevékenység fejlődése. Motorikus rendellenességek óvodáskorban

A képzelet fogalma, fejlődése

Képzelet fogalma:   A környezet belső modellje, mentális kép, kognitív térkép.  A képzeletbeli képek az észlelési funkciókból származnak, ezek anticipációi (előrevetítés, elővételezés) készenléti állapotot teremt.

A készenléti kép leggyakrabban vizuális formában jelenik meg, de anticipálhatók tapintási, hallási, ízlelési és szaglási élmények is.  A valóságban az érzéki élményeket és képzeleti képeket nem szoktuk összekeverni, még akkor sem, ha az ún. agytérkép technikával ( EEG, agy vérellátó hálózatának a mérése )

Ez bebizonyította, hogy ugyanazon specifikus agyterületek vesznek részt a képzeleti feladatokban, mint az észlelésben.

A három évesnél a képzelet legfőbb funkciója a vágy teljesítés, és a hiányzó ismeretek pótlása, míg a nagycsoportos ovis alkotó képzeletével megtervezi a dolgait, meséit.

A képzeletek és az emiatti “hazugságok” csoportosítása:

1.       konkrét vagy absztrakt; nem a félrevezetés vezérli a gyereket, maga is hisz abban, amit mond

2.       reális vagy irreális ( mese ); a mesét a kisgyerek úgy éli meg mint a valóságot, 4-5 éves korra már ütközik benne a mese és a valóság, jelentkezik a mese tudat.

3.       akaratlagos ( szándékos ) vagy önkéntelen, a büntetés elkerülése érdekében

4.       produktív vagy reproduktív  / analízis, szintézis /

Normális lelki működés esetén a mentális ( értelmi ) folyamatok megnyilvánulásai során képesek vagyunk az anticipációk felbontására, leválasztására és befolyásolására. Ez a képességünk társadalmilag meghatározott, ezért a történelmi helyzetek és az egyén szocializációja tette lehetővé a kialakulását. A képzeleti képekben a tárgyak és a dolgok között mindig lenni kell valamilyen kapcsolatnak, összefüggésnek. A tárgyak, dolgok kölcsönhatásban vannak egymással. A képzeleti és észlelési kép gyakran interferál ( kapcsolatba lép egymással ).

A képzelet kapcsolatban áll a gondolkodással, az emlékezéssel, és az észleléssel.

Az anticipáció / előre vetítés, előre vételezés / jellemzői:

-          felbontható

-          leválasztható

-          manipulálható

-          interferál

Feltűnő hasonlóság az észlelési és a képzeleti folyamatok között. Mentális forgatás kísérlete. A tényleges elmozdulás mértékével arányosan a megoldáshoz szükséges idő.

Perky kísérlete: nem tudták elkülöníteni a képzeleti és az észlelt képet. A képzelet elősegíti az emlékezést ( helyek, módszerek, képzeleti képek ) és a problémamegoldást.

A képzeleti tevékenység szinterei:

                        -  játék

                        -  ábrázolás

A kreativitás fogalma, mérése

Kreativitás fogalma: újszerű eredeti ötlet, gondolat

·       Guilford ® vezette be a kreativitás fogalmát. Szerinte az alkotó képesség és az intelligencia nem esik egybe. Vizsgálatai igazolták, hogy az alkotás létrejötte nem magyarázható az IQ-szinttel. Modelljének fontos vonása a konvergens (összetartó, egy irányba ható) és divergens (elágazó) produkció megkülönböztetése. Szerinte az intelligenciatesztek egysíkúak, korlátok közé szorítják a gondolkodást. Csak egy helyes megoldás van ezekben a feladatokban. Az intelligencia inkább konvergens gondolkodást jelent. Ezzel szemben a divergens feladat azt várja el a személytől, hogy egyszerre több irányba haladva új, önálló gondolatokig jusson el. Az ilyen feladatokban sok helyes megoldás van. A válaszok értékelési szempontja: megadott idő alatt hány választ tudott adni a vizsgált személy: ez a fluencia (folyékonyság, válaszszám), a válaszok hány kategóriába sorolhatók: flexibilitás (hajlékonyság), végül mennyire egyediek: originalitás (eredetiség). “Szokatlan használat” teszt kidolgozása a kreativitás mérésére ® egy-egy tárgy használatának szokványos módjától való elszakadás képességét, a divergens szemléletet, a kreativitást méri. Vizsgálat szerint a konvergens és a divergens gondolkodás egyformán eredményes az iskolában. A kreatívabbak viselkedése kevésbé konvencionális, jobb a humorérzékük és kevésbé tűrik a kötöttségeket.

A kreativitás szintjei

(1.)             A kifejező kreativitás lényegi jegye a kifejezés függetlensége, ahol nem számít az eredetiség, a minőség (pl.: gyermekrajz);

(2.)             A produktív kreativitás szintjén már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy rajzban. A cél a befejezett alkotás létrehozása, amelyet a realizmus és a tárgyilagosság jellemez.

(3.)             A feltaláló (inventív) kreativitás akkor jelenik meg, ha az ember birtokában van a technikának, amikor képes észrevenni a szokatlan dolgok közötti összefüggéseket, amikor “felfedez”.

(4.)             Az újító (innovatív) kreativitás egy tudományos vagy művészeti terület alapvető elveit tökéletesíti.

(5.)             A teremtő(emergentív) kreativitás ritkán megfigyelhet, alapvetően új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában. (Freud, Picasso)

Az alkotás folyamata

(1.) Előkészületi szint ® nyersanyagok összegyűjtése,

(2.) Lappangási stádium ® hosszas őrlődés után lassan helyükre kerülnek a dolgok,

(3.) Megvilágosodási stádium ® “aha” élmény, hirtelen merül fel az ötlet a tudatban,

(4.) Kivitelezési stádium ® ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolat, szimbolikus átfogalmazás.

Kreativitás:   alkotóképesség, újszerű, eredeti dolgok létrehozására való képesség; A különböző képességek szerveződése által lehetővé teszi, hogy elszigetelt ismereteink, tapasztalataink között kapcsolatokat hozzunk létre.

Viszonylag későn, a  “szputnyikosok” hatására kezdték vizsgálni.  Az inteligencia a konvergens ( összetartó ), a kreativitás a divergens ( széttartó, elágazó ) gondolkodással van kapcsolatban. Az előbbi zárt, az utóbbi nyitott kérdésekkel mérhető.

Vizsgálati módszerek: szokatlan körök tesztje, távoli asszociáció, befejezetlen mondat, történet, -rajz.

Kreativitás faktorai:

-          originalitás

-          fluencia

-          flexibilitás

-          elaboráció

Erika London: az emberi képességek hierarchiájában a kreativitás az intelligencia legmagasabb foka.

Guilford:  A kreativitást a képességek felől közelítette meg, a kreativitás egyéni jellemzőit határozta meg:

1.       fluencia ( könnyedség ): a dolgok könnyed felidézése

2.       flexibilitás ( hajlékonyság ): ismeretek spontán, rugalmas módon való alakítása

3.       originalitás ( eredetiség ) az ötletek, gondolatok egyedi ritka használata

4.       elaboráció ( kidolgozottság ): az adott információk alapján felépített struktúrát jelent

5.       menzitívitás ( problémaérzékenység ): szokatlan dolgok és problémák észrevétele

6.       újrafogalmazás: dolgok tárgyak újszerű alkalmazása

Taylor: a kreativitás öt szintjét feltételezi:

1.       kifejező kreativitás / pl.: rajzok /

2.       produktív kreativitás / pl.: szabad játékok /

3.       feltaláló kreativitás / pl.: tudások /

4.       újító kreativitás / tudományos elvek módosítása /

5.       teremtő kreativitás / gyökeresen új elv, vagy felvetés /

A gyermeki világkép

Az, amit az óvodás lát, óvodáskorban jellemző. A kisgyermek gondolkodási folyamatait nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Jellemző a tudattalanság és a bizonytalanság. Piaget részletesen leírta az óvodáskorú gyermekek gondolkodásának jellegzetességeit, amit összefoglaló néven “gyermeki világkép”-nek nevezünk.

Ilyen világképek a következők:

a.: artificializmus:

• a " nem tudom " kifejezés helyett
• nem mondja ki, hogy " nem tudom ", hanem helyette alkotja meg a sajátos világképét
• pl.: a felhőt az ember tette az égre, a folyómedret ember ásta és teleöntötte vízzel

b.: animizmus:

• minden tárgynak lelke van
• gyermeki realizmus: a jelzett megegyezik azzal a dologgal, amit jelez
• pl.: megveri az asztalt, mert ő nekiment és az " asztal bántotta " a kezét vagy lábát

c.: finalizmus:

• a céllal határozzuk meg a dolgokat
• összekeverjük a célt és az okokat
• pl.: a hó azért esik, hogy én szánkózni menjek, eső- nagyranövés

d.: mágikus világkép

• az embert varázslónak képzeli el
• hatalma van ( neki és a szüleinek )- általában apukákra vonatkozik
• pl.: ha apu akarná akkor el tudná tolni ezt a házat
• mesékbe is beleéli magát, kettős tudata lesz ( benne is él és a külvilágban is )
• pl.: homoktortát süt, de nem eszi meg tévésorozatokba is beleéli magát
• anyagmegmaradás elve nem alakult ki- látszatra határoz
• O O O O több
• OOOOO kevesebb - látszatra határoz

Jellemző még az érzelmek uralkodó szerepe, a megismerő folyamatok közül előtérben áll a képzelet és a fantázia. Az érzelmek és képzelet fokozott dominanciájával függ össze a nagyfokú meseszeretet. A figyelem és az emlékezés önkéntelen, az érzelmek és az érdeklődés hatása alatt állnak. A fő tevékenység a játék, ebben a felnőttek utánzása, ugyanakkor az önállóság igénye nyilvánul meg. Nagy a cselekvési vágy és a mozgásigény, az önállóságra törekvés; a társak iránti igény. Ebben a korszakban alakul ki és szilárdul meg az éntudat és az énkép.  Jellemző a testarányok erőteljes változása; az első jelentős alakváltozás időszaka.

A gondolkodás fejlődésének szakaszai:

·         cselekvő szemléletes

·         szemléletes képszerű

·         nyelvi gondolkodás

Vigotszkij szerint a gyerek kezdetben úgy gondolkodik, ahogy észlel, később úgy észlel, ahogy gondolkodik.

Az óvodáskor végére kialakulnak azok a képességek amelyek alkalmassá teszik a gyereket arra, hogy iskolába menjen.

A játék, a rajz és a mese szerepe a gyermek személyiségfejlődésében

A játék jelenségköre:  funkció-, fantázia, szerep-, és szabály játék

A játék a kisgyermekkor és az óvodáskor talán legfontosabb, legjellemzőbb tevékenysége, amely az iskoláskorban, serdülőkorban, sőt a későbbiekben bármely életkorban megfigyelhető.

A játék jellemzője, hogy komplex módon járul hozzá a gyerek személyiségfejlődéséhez, valamint öncélú, nem jár kézzelfogható haszonnal, megerősítéssel, önkéntes tevékenység, ami az öröm érzésével jár. Az intrinsia motivációk körébe tartozik, maga a tevékenység rendelkezik megerősítő hatással. A játék az állatvilágban is előfordul bizonyos fejlettségi szint felett, adaptív, a túlélést szolgáló mechanizmus; segíti a fejlődést.

A 12-30 hónapos kor közötti időpontokban új mentális képességeket tükröző viselkedés a játék.

A játék típusai:  ( többféle felosztás is létezik )

szenzomotoros játékok

-          gyakorló játék / funkció játék ( 2 éves korig jellemző ), bizonyos funkciót bekapcsol a gyerek /

-          explorációs játék / szétszedi az autót /

-          konstrukciós játék

-          szimbolikus játék, szerep játék: egy tárgyat másik tárgy helyettesít

-          szabályjáték: szabályok percről-percre változhatnak

a társas kapcsolatok szempontjából:

-          magányos játék

-          parallel játék  / párhuzamos játék, egymás mellett, de nem kommunikálva játszanak /

-          asszociatív játék

-          kooperatív játék / papás-mamás /

A csecsemőkor vége felé elkezdik a tárgyakat úgy használni, mintha azok mások lennének, mint amik – szimbolikus játék.

A játék fontos szerepet tölt be az élőlények fejlődésében. Úgy okosodnak, ha a játék korai formái a később fontossá váló tevékenységek begyakorlására szolgálnak.

Peter Smith szerint: 4 féle mintha játék van

1.       helyváltoztató játék ( futás )

2.       tárgyjátékok

3.       társas játék

4.       fantázia játék

Az iskoláskorú gyerekek is játszanak szerepjátékokat, előtérbe kerül azonban a szabályokon alapuló játék. A szabályok és a szerepek közül 7-8 éves korra a szabályok válnak a játék lényegévé. Kisgyermekkorban a szabályok percről-percre változhatnak, iskoláskorban a szabályokról időben meg kell egyezni a résztvevőknek. A fantázia játékban a játék a lényeg.

A szabályjátékban a versengés, a győzelem.  / példa: a 3 évesek bújócskázásakor a kísérletvezető néhány percig úgy tesz, mintha nem venné észre a gyerekeket akik ezért maguktól előjönnek és kiabálnak, hogy itt vagyok; ez 6 éves korban másként alakul, a győzelem a fontos.

Piaget szerint 10 éves kor körül már nem tisztelik annyira a szabályokat, mert akkor már tudják, hogy közös megegyezés eredménye a szabály. Előtte nem tudták, hogy ki alkotta azokat. Piaget megfigyelése szerint iskoláskorban inkább a fiúk vesznek részt a versengő játékban; a lányok inkább együttműködő játékot játszanak.

Janet Lever szerint a fiúk egyéni célokért dolgoznak, a lányok az intimitásra, emberi kapcsolatokra törekszenek.

Szociodramatikus játék:  az óvodáskor elérésekor már nemcsak magányos “mintha” játékra képesek, ekkor 2 v. több gyerek szociális szerepet vesz fel.

 Vigotszkij szerint ez a játék segítséget nyújt az összetett gondolkodásban és cselekvésben.

A játékot magyarázó elméletek:

-          erőfelesleg elmélet / Spencer /

-          esztétikai játék elmélet / Kant /, művészetekben van szerepe, művészi elemeket tartalmaz

-          begyakorlás elmélet / Gross /  a játék segíti a hasznosság előtérbe kerülését a felnőtt életére.

-          pszichoanalitikus játékelmélet

-          Felüdülés elmélet / Lazarus /

-          Buytendijk elmélete

-          Mann: a játék a tudattalan vágyakat elégíti ki

-          Korai játék: a szexualitás kialakításában van szerepe

A játék diagnosztikai módszerként és terápiaként is felhasználható. Értelmi és érzelmi színvonalakat tükröz ( pl.: erőszakot a családban ).

A játék révén a gyerekek kielégítik szükségleteiket:

- szeretet, tisztelet, önbecsülés

- önmegvalósítás